Erről A Jódhiány Tartós Kiküszöbölésének Hálózata (honlap: http://206.191.51.240/index.html) adott hírt, amelynek tagja a WHO és az UNICEF is. A szervezet ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy harminchat országban sürgős cselekvésre van szükség, mivel ezekben a háztartásoknak csak kevesebb mint a felében alkalmaznak jódozott sót.
A szegénység, a rossz társadalmi helyzet, az egészségügyi ellátás elégtelen volta vagy hiánya legalább 200 millió gyermeket foszt meg az egészséges élettől a fejlődő országokban.
A jódhálózat arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy a háztartások maradék harminc százalékában is legyen jódozott só.
A szervezet másik adata szerint a jódozott só sikeres reklámozásának és alkalmazásának köszönhetően további 84 millió újszülött esetében védhető ki a jódhiány miatti agykárosodás.
Jódra elsősorban a pajzsmirigy-hormonok képződéséhez van szükség. Ezek a hormonok fontos szabályozó szerepet töltenek be a szervezet működésében: így részt vesznek az anyagcserefolyamatok összehangolásában, szükségesek a normális növekedéshez, a testi és szellemi fejlődéshez, a reprodukcióhoz, szerepet játszanak a hőszabályozásban, a vérképzésben, az ideg- és izomműködésben. Jódhiány esetén golyva (pajzsmirigy-megnagyobbodás) alakulhat ki.
A jódhiány népbetegség. A WHO adatai szerint a világon 800-1000 millió ember szenved jódhiányban, és több mint 10 millió gyermeknél okozott a jódhiány szellemi károsodást.
Terhességi jódhiány esetén nő a vetélés, a koraszülés kockázata, sőt emiatt károsodhat a magzat központi idegrendszere is. Szoptatás alatt az anyatej jódtartalma az anya jódellátottságától függ.