Újabb szerződést írnak alá

Ma írják alá az EU vezetői Lisszabonban az Európai Unió reformszerződését. Ez hivatott felváltani a korábban két tagállamban referendumon elutasított alkotmányt, amelynek célja volt, hogy javítsa az immár 27 tagállamra bővült unió működőképességét.

A várhatóan 2009-ben - bár egyes elemei csak később - hatályba lépő reformszerződés jelentősebb változtatásai közé tartozik például, hogy a féléves, rotáló elnökség helyébe a két és fél évre választott elnök lép, ő képviseli a nemzetközi porondon az EU-t. A szakminisztereket továbbra is a féléves rotációban maradó ország elnökli, itt az újdonság, hogy a jelenleginél szorosabban működik majd együtt ez előző és a következő országgal.

Új tisztség lesz az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, aki egyben az Európai Bizottságban is helyet kap, alelnökként. 2014-től az Európai Bizottságban már nem lesz minden tagállam jelen, csak az országok kétharmada delegálhat egy-egy tagot.

A döntéseket alapvetően minősített többséggel hozzák. A határozat elfogadásához szükség lesz a tagállamok 55 százalékára, amelyek a lakosság 65 százalékát képviselik. Megmarad azonban a vétójog a kül- és biztonságpolitikát érintő ügyekben, továbbá az uniós költségvetésben.

Szélesedik az Európai Parlament jogköre, a jövőben társdöntési joga lesz az agrárpolitikában, illetve a bel- és igazságügyben. Emellett nagyobb szerepet kapnak viszont a nemzeti parlamentek is; módjuk lesz kifejezni ellenvetésüket egy uniós törvényjavaslatról. Ha a parlamentek egyharmada jelzi, hogy problémája van a brüsszeli javaslattal, akkor az Európai Bizottságnak nyomatékosan meg kell indokolnia, miért véli úgy, hogy azt uniós szinten kell kezelni.

A demokrácia erősítése, hogy egymillió uniós polgár petíciójával kényszeríthető az Európai Bizottság, hogy kezdeményezzen szabályozást egy adott kérdésben.

Az Európai Unió jogi személy lesz, vagyis fölléphet a tagállamok nevében a nemzetközi intézményekben.
Forrás: FH