A történet nem sokkal a második világháború befejezése után játszódik. A zárt, belső világot ugyanúgy fellazította és izgatottá tette a háború utáni élet zűrzavara, mint a falakon kívüli életet. A szellemi vákuumot a katolikus rendház lelkipásztorai élesen eltérő elképzelésekkel próbálják kitölteni.
A filmben Trill Zsolt testesíti meg a "mozgalmár papot", míg a rendház remetéjét, a betegágyáról Simone Weil filozófus gondolatait közvetítő atyát Zsótér Sándor alakítja. A két pap által közvetített világképek mellett azonban másfajta megközelítésekkel is szembesülhet a néző: akadnak olyan lakói is a rendháznak, akik a háború után vagy már korábban elvesztett hitüket, illúzióikat az élvezetek hajszolásával próbálják helyettesíteni, a feszület árnyékában dorbézolva.
A T.T. Filmműhely összegzése szerint a film forgatókönyvét is jegyző Maár Gyula azt nyilatkozta korábban, hogy "ez nagyon régi forgatókönyv. Ha jól emlékszem, közvetlenül a Prés (1971) című Balázs Béla stúdiós filmem után írtam. Lehet, hogy ma is sok szempontból elfogadhatatlan, de az akkori időszakra nézve próbáljuk ezt köbre emelni: ez a film semmilyen szempontból nem létezhetett."
A Töredékben Trill Zsolt és Zsótér Sándor mellett játszik Törőcsik Mari, Cseh Annamária, Andorai Péter, Haumann Péter, Farkas Dénes, Székely B. Miklós míg a rendházfőnököt Peter Fitz alakítja.
A 38. Magyar Filmszemlén a legjobb férfi alakításért járó díjat Zsótér Sándor kapta a Töredékben nyújtott alakításáért.
Az alkotás producere Tarr Béla, az operatőr Medvigy Gábor, a gyártásvezető pedig Téni Gábor.