Kevésbé érdekeljük a hollandokat

Csökkenhet a magyar kultúra iránti holland érdeklődés - figyelmeztetett az Élet és Irodalom című hetilapnak adott interjújában Jan Kennis, a Holland Királyság budapesti nagykövetségének kulturális attaséja, aki komoly aggodalommal szólt arról, miként kész

Magyarország rajta van azon a listán, amely a Hollandia számára legfontosabbnak számító 14 kulturális centrum szerepel, de "a magyar kulturális arculat túlságosan leragadt a múltnál, és ha idővel nem következik be komolyabb megújulás, a jövőben megkérdőjeleződhet a kiemelt státus" - fogalmazott a pénteken közölt interjúban a holland diplomata.

Jan Kennis emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban előadást tartott Pécsett és a holland kultúrpolitika ismertetése mellett kifejtette azt véleményét is, hogy Magyarországon a politika pórázon tartja a kultúrát, és példának Pécset hozta fel.

Az Ésnek adott interjúban részletesen beszélt arról, hogy egyáltalán nem optimista a pécsi kulturális projekt sikerét illetően.

"Egyetlen dolgot lehet csak látni, illetve sejteni, hogy állandóan dúl a belső kompetenciaharc. Hogy lehet komolyan venni azt a projektet, melynek irányító csapata félévente változik?" - mondta.

Hangsúlyozta, hogy azok, akik annak idején megírták a győztes pályázatot, már rég leléptek a színről. Jött egy másik csapat, amelyet egy holland napilapban közölt újságcikk alapján bocsátottak el.
"Én nem tudnám elképzelni, hogy egy holland város azért bocsátja el a projektért felelős

Menedzsereket, mert egy magyar lap kritikus hangú cikket írt a projekt jelenlegi állásáról. Ahol ilyesmi megtörténhet, ott semmit sem gondolnak saját jövőjükről" - tette hozzá.

Jan Kennis úgy vélte: Pécs esetében átláthatatlanok a háttérben zajló folyamatok. Példaként hozta fel, hogy a város új életet akar lehelni a Zsolnay-gyárba. Az önkormányzat készíttetett egy tervet a terület kulturális negyeddé alakítására, ahol Pécs összes kulturális problémáját megoldották volna. Európa különböző országaiból felkért szakértők azonban jelezték, az így létrejövő egység öt év múlva üres és halott terület lesz. Azt javasolták, inkább hozzanak létre egy vegyes funkciójú városrészt, melyben egyszerre lehet lakni, szórakozni, kulturális tevékenységeket folytatni.

"Két éven át dolgoztak az ötleten és a végén mi történt? Jött a politika és mindent visszacsinált. Ma ugyanott tartanak, mint két éve, és a dolgok jelenlegi állása szerint a régi, rossz terv valósul meg" - mondta az attasé.

Jan Kennis abszurdnak nevezte, hogy a projekt megvalósításával megbízott személy azzal büszkélkedik, őt mind a két nagy párt elfogadja, mert ezzel bevallja, a politika fogságában vergődik. Abszurdnak tartja azt is, hogy a projektért felelős szervezet nem maga rendelkezik a projekt költségvetése felett.

"Pécsnek egy érinthetetlen, nemzetközi hírnévnek örvendő, nagy tekintélyű személyre lenne - lett volna - szüksége, aki teljesen független a politikától, és akivel a polgármester háromszor is meggondolja, hogy ujjat húzzon. Csakhogy ezt a városvezetésben senki nem akarta, mert akkor - a város érdekében! - le kellett volna mondania magán- vagy pártérdekeiről" - mondta.

Jan Kennis véleménye szerint a baranyai megyeszékhelyen a reklám, a hírverés is probléma. Mint mondta, Berlinben városi buszok százain látni a reklámfeliratot: "Isztambul Európa 2010-es kulturális fővárosa"!

"Ha ma Európában közvélemény-kutatást tartanánk, és megkérdeznénk, mely városok lesznek 2010-ben kulturális fővárosok, Pécsről senki, de senki nem tudna. Pécs még egyetlen lépést sem tett azért, hogy más országokba is eljuttassa ezt az üzenetet" - hangsúlyozta.

Az attasé szerint súlyos probléma a provincializmus is: úgy érzi, hogy a pécsi döntéshozóknak halvány fogalmuk sincs arról, mi történik a világban. Meg sem fordul a fejükben, hogy Pécset, ha európai kulturális főváros akar lenni, Barcelonához vagy Sevillához mérjék.

Az interjúban hangsúlyozta azt is, hogy Pécsett "még egy kapavágás sem történt, az idő pedig fogy. És egyelőre minden elképzelés, a koncertteremtől a könyvtárig, tervek formájában létezik".

Jan Kennis elmondta, hogy ha Budapesten magyar ismerőseivel beszélget, mindig azt hallja,"a pécsi történet tragédia". Ezek az emberek ugyanakkor nem lépnek ki nyíltan a színre, mert szerint féltik valószínűleg joggal féltik az egzisztenciájukat.

"Itt a sajtónak kellene lépnie, a független oknyomozó újságírásnak. De az újságírók függő helyzetben vannak. Egy pécsi tévés nem teheti ki magát annak, hogy magára vonja a helyi politikusok haragját. Át kellene törni a fennálló rendszert, de sajnos az újságírás is a rendszer foglya. Itt, egy-két kivételtől eltekintve, minden lapról tudható, melyik párthoz áll közel, és amikor éles kritikát fogalmaz meg, sokkal inkább a párt érdeke, mint a helyzet jobbításának vágya motiválja" - tette hozzá a holland diplomata, aki a nagykövetségen a sajtóattasé feladatait is ellátja.

Forrás: MTI