Elfogadhatják itthon a jelnyelvi törvényt

A hivataloknak kötelező lesz jeltolmácsot biztosítaniuk siket és nagyothalló ügyfeleik ügyintézéséhez, ha az Országgyűlés elfogadja a jelnyelvi törvényt, és önálló nyelvként ismerik el itthon a jelnyelvet. Szili Katalin házelnök reméli, hogy jogszabályt a

100 éve alakult meg Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), ebből az alkalomból rendeztek nemzetközi konferenciát pénteken a Parlamentben.

A jelnyelv önálló nyelvként való elismerése csaknem 60 ezer magyar siketnek és 300 ezer nagyothallónak jelentene nagy segítséget.

Uniós forrásokból 1,4 milliárd forintot fordítanak a megyei jelnyelvi tolmácsszolgálatok fejlesztésére a következő években - mondta a pénteki konferencián Lamperth Mónika. A szociális és munkaügyi miniszter hozzátette: ezenkívül 840 millió forintot fordítanak a siketek és nagyothallók képzésének akadálymentesítésére - speciális tananyagokat készítenek például nekik, illetve olyan oktatási programokat, amelyek a hallássérült emberek mérnöki, jogászi vagy orvosi képzését segítik.

A jelnyelvi törvény elfogadása sokat segítene a 60 ezer magyar siketnek - mondta a Független Hírügynökségnek Habán Zsuzsa, a SINOSZ szakmai vezetője. A siketek jogosan elvárhatnák ugyanis, hogy az önkormányzatoknál vagy éppen a bíróságokon ugyanúgy intézhessék ügyeiket, mint halló társaik. A hivatalokban jeltolmácsot kellene biztosítani ugyanis nekik.

A szakmai vezető elmondta még: míg Nyugat-Európában a siketekre gondolva a televíziós műsorok 80-90 százalékát feliratozzák, addig itthon ez az arány sokáig nem érte el az 1 százalékot sem. Ma már a közszolgálati műsorok közül napi 2-3 órányit feliratoznak, de ennél jóval többre lenne szükség. Hozzátette: szombaton, a SINOSZ fennállásának 100. évfordulóján ezért is alkotnak körülbelül 1600 hallássérült részvételével élőláncot a Lánchíd és a Margit-híd közötti Duna-parton.

A világon csaknem 650 millió fogyatékkal élő ember szerepel a nyilvántartásokban, közülük 17 millió siket. A fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt a világ államai közül Magyarország idén másodikként ratifikálta. Habán Zsuzsa elmondta: legalább 20 országnak kellene aláírnia az egyezményt ahhoz, hogy a siketek jogait is szavatoló ENSZ-dokumentum hatályba lépjen. Ez azonban még nem történt meg.
Forrás: FH