Mint elmondta, Kínát és Magyarországot egyaránt hazájának tekinti és a regény fordításával hozzá kívánt járulni a két nép közeledéséhez is.

Beszámolója szerint 1998-ban látott hozzá a fordításhoz és 12 hónap alatt el is készült a kínai szöveggel. Ugyanakkor immár hét éve nem talált kiadót a kínai Egri csillagokra. A magyar kiadók azzal utasították el a tervet, hogy a magyarországi nyomdák nem rendelkeznek kínai írásjelkészlettel, a kínai kiadók pedig attól tartottak, hogy a Kínától térben és időben is távoli történet nem kelti fel az olvasói érdeklődést, és így veszteségessé válik a vállalkozás.

Végül a Sanghaji Népi Baráti Társaság sietett a segítségére, amely a Magyar-Kínai Baráti Társaság javaslatára kiadta a regényt - ismertette a könyv kiadásának történetét Mao Shuo Fu Galla Endréné.
Liu Ven-csing (Liu Wenqing), a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének kulturális tanácsosa úgy vélekedett, hogy a könyvbemutató fontos lépés a kínai-magyar kulturális kapcsolatok történetében és hozzájárul a két nép közeledéséhez.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Kínában nem ismeretlen Magyarország, a magyar kultúra. Példaként említette, hogy Petőfi Sándor Szabadság, szerelem című verse - amelytől a jelenleg zajló kínai Magyar Kulturális Évad címét is kölcsönözték - az európai irodalom reprezentánsaként általános iskolai anyag.

Bemutatták Kínában a Ludas Matyi című rajzfilmet, illetve az Egri csillagok filmváltozatát is - tette hozzá a tanácsos.

Habis László, Eger polgármestere megjegyezte: reméli, a kínai műfordítás megjelenése hozzájárul ahhoz, hogy a város lakói a jövőben még több kínai turistát üdvözölhessenek Egerben.