Ezzé lett magyar hazátok

Az "Ezzé lett magyar hazátok - A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története" című kötetet Schmidt Mária, Gerő András és Romsics Ignác egyaránt hiánypótló, megkerülhetetlen tudományos munkaként értékelték.

Romsics Ignác rámutatott: az előszóban és az epilógusban felvázolt jelenbeli politikai és intellektuális helyzet megváltozik, elmúlik majd. Gyurgyák ugyanis az epilógusban azt írta, hogy az 1980-as évek szellemi reneszánszából nem lett semmi, hanem politikai és érzelmi szempontból kettészakadt, múltját és értékeit nagyrészt elvesztette a nemzet, a társadalom pedig "végletekig atomizált".

Schmidt Mária méltatta a mű érdemeit, ugyanakkor mindenekelőtt a magyar nemzeteszme értékes oldalának felmutatását és a más nemzeteszmékkel való összehasonlítást hiányolta a munkából.
Gerő András egyetértett az utóbbival, mint rámutatott: a magyar nacionalizmus és nemzeteszme történetének egyediségét csak más országokéval összevetve lehet csak megmutatni.

A szerző szerinte hanyatlástörténetet írt, bizonyos értelemben Szekfű Gyula nyomdokain.

Az Osiris Kiadónál megjelent 660 oldalas könyv fejezetcímei: a XIX. századi liberális nacionalizmus és ellenzői, a polgári radikálisok és az urbánusok nemzetfelfogása, a magyar fajvédelem és fajelmélet, a konzervatív nemzeteszme, a népiek nemzetfelfogása, szocialista és kommunista nemzetkoncepciók, valamint egy nemzet a pártok csapdájában.