Péterfalvi Attila elmondta, a SIS egy olyan nyilvántartási, körözési rendszer, amely a tagállamok egymástól független, nemzeti adatbázisára épülve európai hálózatot alkot.
Az ombudsman intézménye és az emberi jogok védelme Magyarországon című, a Parlamentben megrendezett konferencián az országgyűlési biztos azt közölte: az említett rendszerből bármelyik tagállam lekérdezhet információkat, ám nem módosíthatja más országok bejegyzéseit, adatait.
Arra hívta fel a figyelmet: az általános adatvédelmi elveknek megfelelően az úgynevezett schengeni végrehajtási egyezmény elismeri a személyek jogát arra, hogy tájékozódjanak az SIS-ben tárolt, rájuk vonatkozó adatokról, valamint hogy a hibás bejegyzések kijavítását, törlését kérjék, akár bírósági úton.
Péterfalvi Attila azt közölte, amennyiben bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, illetve ezen adatok helyesbítését vagy törlését kezdeményezi, kérésével Magyarországon az országos rendőr-főkapitányság civil irodáját, vagy az adatvédelmi biztost kell megkeresnie.
Az adatvédelmi biztos a hivatalát érintő, jövőbeni változások között említette, hogy tanácsadással kívánják segíteni a jogalkotást. Mint mondta, ezt jobbnak tartja, mint az utólagos jogvédelmet.
A konferenciát követő sajtótájékoztatón Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa arra az újságírói kérdésre, hogy a strasbourgi bíróság döntéseit a tagországoknak kötelező érvényűnek kell-e tekinteniük, illetve át kell-e ültetniük a hazai gyakorlatba, egyebek mellett azt mondta, hogy azok a "joggyakorlatot orientáló elvi útmutatások". Nem születik mindig azonnali kötelezettsége a törvényhozónak arra, hogy lépjen és döntsön - fűzte hozzá.
Az Európában tagállamonként eltérő szabályozásokra utalva példaként említette, hogy korábban Franciaországban a rendőrök nevettek azon a kérdésen, hogy "egy spontán tüntetést fel kell-e oszlatniuk?" "Ezt nem csinálták egyszerűen, Strasbourg nélkül sem" - tette hozzá.