Emlékmű a Tisza munkásainak

Vígh Tamás Kossuth díjas szobrász (az idei "Príma Primissima" díj egyik jelöltje) 1967-ben - felkérésre - megtervezte a Tisza-völgyet ármentesítő mérnökök és a kubikosok emlékművét.

Azoknak állított volna emléket, akik kigondolták, és azoknak, akik két kezükkel összehordták a Tisza mentén húzódó háromezer km-nyi, magas gátat. Ennek a gátrendszernek a védelmében termelte meg a magyar mezőgazdaság a XIX. század nagy gazdasági fellendülésének tőkéjét, hajtóerejét. Az Európa szerte páratlan mű juttatta munkához, közlekedéshez, kultúrához - gyarapodáshoz! - az Alföld népét. Ezen a tényen az a történelmietlen feltételezés sem változtatna semmit, ha mai szemmel több mindent másképp csinálnánk.

A terv, Bálint Jenő építésszel közösen elkészült, és a magyar emlékmű szobrászat megújulásának egyik első hírnöke lett. Az Alföldet egy domb, egy stilizált kurgán jelképezi. A domb átvágásában - a Tisza sodrában - áll "a Magyar mérnök a XIX. századból" azaz Vásárhelyi Pál. A romantikus lobogás, ami a "mérnök" bronz szobrából árad, az addig mocsárba fojtott Alföld pezsdülése. Az átvágás örvényébe állított alak pedig az alkotó ember gyötrődését sugározza, hiszen olyan vízgondokat kell megoldania, amik nem "szimpla" műszaki feladatot jelentenek, hanem ezernyi napi, emberi érdekkel és érzelemmel vannak átszőve. A kurgán tetejére helyezett kubikosok kezében sem a megszokott lapát - és talicska van, itt a lényegük van, az őserőt, a méltóságot faragta kőbe a szobrász vésője. Ez a gondolat, és az újszerű formába öntése nem illett az akkori kultúrpolitikához, elvetették.

Most, 40 év múltán, civil kezdeményezés nyomán, az emlékmű mégis megépült. Tiszalökön, egy Tisza-völgyi Vízgazdálkodási és Ökológiai Tájékoztató Központ első, kulturális attrakciója lesz. Időszerűségét az adja, hogy az Alföld vízgazdálkodásának a megújítása, hozzáigazítása korunk tudományos és környezeti szemléletéhez napjaink feladata. A Tiszalöki Vízlépcső mellett áll az emlékmű. Ez a létesítmény hosszú időn keresztül megosztotta a magyar társadalmat, éket vert, egyebek között a "vizesek" és a környezetvédők közé - a megosztottság lassan feloldódik a XXI. század új műszaki és természeti szemléletében. Ezt a megbékélést is hirdeti majd az emlékmű, ami a hazai mérnöki kar, és a kortárs szobrászat kivételes találkozása.

Az emlékművet 2007. november 30-án 11 órakor leleplezte Kóthay László a KvVM vízügyi államtitkára, és Kovács Péter Széchenyi díjas művészettörténész.

Magyar Mérnöki Kamara sajtóközleménye

Garay Tóth János
MMK kommunikációs igazgató 06-30-900-4850
Forrás: MTI-OS