Kormánykeringő a reform körül

Egyre inkább úgy tűnik, az MSZP és az SZDSZ viszonyában szakítópróba lesz az egészségügyi reform. Kérdés, megmaradnak-e a liberálisok a kormányban, ha esetleg elbukik a törvényjavaslat. Erről, a koalíció mélyrepüléséről, és az esetleges kisebbségi kormány

„Mély gödörben van a koalíció” - interjú Debreceni Józseffel

Az MSZP-re nagy nyomás nehezedik az egészségbiztosítók kapcsán: az SZDSZ nem hajlandó engedni a reformtervből, közben Szanyi Tibor elhalasztaná az átalakítást. Az MSZP-n belüli szembenállás okozhatja-e ez a koalíció felbomlását?

Nehéz ebben az ügyben nyilatkozni, mert ha megnézzük a feleket, mindkettőnek elemi érdeke a koalíció fenntartása. Az SZDSZ kilépése beláthatatlan következményekkel járna, egy előrehozott választás az SZDSZ parlamentből való kimaradásához vezetne, és Orbán Viktor akár kétharmados mandátumarányra is szert tehetne. Ez nyilvánvalóan apokaliptikus vízió a kormány számára. Ha tényleg a reformokhoz való ragaszkodás a legfontosabb szempont az SZDSZ-nek, akkor, amennyiben kisebbségben kormányozna az MSZP, a liberálisok nemcsak a pozícióikat veszítenék el, de ez a reformok végét is jelentené. A reformok valójában nagykoalícióban lennének megvalósíthatóak Magyarországon. Kisebbségi kormányzás esetén a túlélésért folyna a harc a ciklus végéig. Másrészt kommunikációja révén az SZDSZ annyira bebetonozta magát ebbe a pozícióba, hogyha megbukna ez a törvény, azzal borzasztó nehéz helyzetbe manőverezné magát a párt, hiszen nagyon nehéz lenne akkor azt mondani, hogy felejtsük el a reformot. Ha a Szanyi-féle javaslat bejönne, az bizony az egészségügyi reform halálát jelentené, mert egy évvel eltolná a dolgot, és a választások előtt nem menne bele ebbe senki. A politikát emberek csinálják, akiknek vannak érzelmeik, van önbecsülésük, tehát bármikor bekövetkezhet egy váratlan fordulat. Amennyiben mondjuk ez a Tóth Károly-féle javaslat menne át, hogy megszavazzák a vizitdíj eltörlését (húsz MSZP-s képviselő a Fidesszel egyetemben), maga a miniszterelnök is olyan helyzetbe kerülne, hogy a legkomolyabban fel kellene vetnie azt a gondolatot, hogy lemondjon. Úgy tudnám summázni, hogy annyira sajátos helyzet alakult ki a koalícióban, az érzelmek, az idegek olyannyira meg vannak feszítve, olyan kommunikációs helyzetet teremtetek a felek, hogy irracionális fordulat bármikor előállhat.

Amennyiben elbukik mégis a több-biztósítós törvényterv, és az SZDSZ elhagyja a koalíciót, akkor hogy működik majd a kisebbségi kormányzás?

Az SZDSZ-nek, mint csendestársnak kellene megszavaznia a költségvetést, és a fontosabb törvényeket, amik a kormányzáshoz nélkülözhetetlenek. Ez az SZDSZ-nek hallatlanul rossz pozíció lenne: nemcsak arról van szó, hogy elveszítenék a bársonyszékeket, hivatali autókat, meg mindazokat az anyagi előnyöket, amikkel a kormányzati pozíció jár, hanem óriási kommunikációs deficit is előállna, hiszen a kormányon kívül került SZDSZ számos megszólalási lehetőséget veszítene el. A szavazásoknál tudni lehetne, hogy kiknek a támogatásával ment át egy-egy törvényjavaslat, tehát a kormányoldaliság összes hátrányát is vállalniuk kellene, ha megszavazzák a kulcsfontosságú előterjesztéseket, viszont az összes előnyét elveszítenék. Magyarországon ezt még nem próbálta senki, a hazai politikai kultúrának ez nem része. Rendkívül nagy nehézségek árán, vergődésként képzelhető el jelen helyzetben egy kisebbségi kormányzás.

Úgy tűnik, az SZDSZ odaláncolta magát az egészségügyi reformhoz. Miért vált egyeduralkodóvá a párt kommunikációjában ez a reformok melletti elköteleződés?

Tegyük hozzá, hogy ugyanakkor ez hihetetlenül veszteséges projekt az SZDSZ számára. Ha keresztül is tudja vinni az egészségbiztosítási reformot, nem remélhet tőle szavazatokat. Nem is tartom racionálisnak, hogy ennyire összekötötte a sorsát ezzel az üggyel. A frusztráltsága láthatóan abból származik, hogy most már több intézet egy százalékra méri, és a frissen választott pártelnök, akinek fel kellett volna tornáznia a párt népszerűségét tíz százalékra, a népszerűségi lista aljára került, botrányok vannak körülötte. Nagyon kilátástalannak tűnik az SZDSZ helyzete, amin még ronthat a koalícióból való kilépés. Ha a hátralevő időben az SZDSZ ellenzéki pártként kezdene működni, azzal szerintem nem javítana a pozícióin, és beláthatatlan következményekkel járna. Egy idő után tényleg felmerülhetne az előrehozott választás lehetősége.



Egyelőre az egészségügyi reform van reflektorfényben, de felbukkanhatnak más súrlódási pontok is a két párt között?

Más nem nagyon látszik. Vannak kulturális feszültségek, amik legutóbb Szili Katalin köztársasági elnöki jelöltségénél kulmináltak, akkor azokat sikerült rendezni. Az MSZP-ben van egy olyan idegenkedés, van egy olyan érzés, hogy ez a hat és fél százalékos párt, amiből másfél százalék azonosíthatóan MSZP-s átszavazás következtében gyűlt össze, zsarol bennünket. Nagyon rosszak az érzelmi kapcsolatok: ez felhozhat egyéb problémákat is, bár az egészségügyön kívül most más nem látszik.

A közvélemény-kutatási adatok szerint jelenleg elsöprő a Fidesz támogatottsága, miközben mélyponton állnak a szocialisták, az SZDSZ pedig alig mérhető. Hogyan hat ez a koalícióra?

Láthatóan dermesztően hat a kormányra, sokkolja őket a nyomasztó népszerűségvesztés, holott ezzel lehetett számolni: mindenféle nyilatkozat már 2006-ban megjósolta ezt. Nyilván ennek kapcsán nyomasztólag hat az a közeg is, ami körülveszi a képviselőket az ismeretségi körükben, a lakossági fórumokon. Mégis meglepő, hogy ilyen mértékű izgatottsághoz, kapkodáshoz vezet ez a nyomás. 1995 őszén 13 százalékon állt az MSZP-frakció, és Torgyán Józsefék voltak a legtámogatottabb párt, tehát előfordult már ilyen a történelemben. Nem érthető, hogy miért válik a pillanatnyi erőviszonyok foglyává a kormánykoalíció és miért ilyen rosszak a képviselők idegei.

Várható, hogy a ciklus végére kilábalnak a krízisből?

Ezt nem lehet tudni. A két és fél évvel a választások előtti helyzet az égvilágon semmilyen relevanciával nem bír a következő választásokra nézve, bármi lehet, meg is fordulhat az állás. Lehet, hogy katasztrofális vereség lesz belőle. Most azonban a legjobb úton van a koalíció afelé, hogy mélyítse saját problémáját, hogy azt a képet sugározza: viszályok vannak. Hetente jönnek a nyilatkozatok, hogy kilépnek a koalícióból, a kapkodásnak és a pániknak a jelei mutatkoznak. A miniszterelnök a Fidesszel együtt szavaz a saját frakciója ellen, a legváltozatosabb jelenségek fordulnak elő. Mély gödörben van a koalíció, ez kétségtelen, és most úgy néz ki, mindent elkövetnek azért, hogy még mélyebbre ássák magukat ezekkel az ideges megnyilvánulásokkal.

„Pszichológiai nyomás nehezedik minden koalíciós képviselőre” - Interjú Somogyi Dáviddal

Vízválasztónak ígérkezik az MSZP-SZDSZ viszonyban az egészségbiztosítási törvény. Szakadás is bekövetkezhet?

Szögezzük le, hogy sem a szocialistáknak, sem a szabaddemokratáknak nem érdekük az előrehozott választás, mert pozíciót vesztenének, méghozzá elég súlyosan. Ezért egy esetleges kormányválság esélyei meglehetősen alacsonyak. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból és kívülről támogatja az MSZP-t, de ennek viszonylag alacsony az eshetősége. Még ne kezeljük tényként, hogy az MSZP bizonyos körei és az SZDSZ között valóban nem lehet áthidalni a konfliktust, várjuk meg a szavazást ezzel!

Ezek szerint Ön lát esélyt arra, hogy az egészségbiztosítási törvény jelen formájában is átmegy a szavazáson.

Gyurcsány Ferenc azon dolgozik, hogy átmenjen. Kérdés, hogy meg tudja-e győzni a kétkedő MSZP-seket. Ez lehet szakítópróba, de valószínűleg nem eredményez komoly szakadást.

Ha mégis bekövetkezik a szakadás, és kisebbségi kormányázás alakul ki, azt hogyan kell elképzelni?

Az SZDSZ kívülről támogatná a kormányt. Nyilván az MSZP megpróbálna néhány szabaddemokrata képviselőt meggyőzni arról, hogy folytassák a kormányzati munkát.

Akadnak még konfliktusforrások a két kormánypárt között?

A költségvetés terén tapasztalhattunk ugyan konfliktusokat, de ezek viszonylag gyorsan lecsengtek. Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, de nem látok olyan ideológiai töltetű ügyet a közeljövőben, ami hasonló súllyal bírna, mint az egészségügy.

Lehetséges, hogy a Fidesz utóbbi időben mért jelentős népszerűségi fölénye összezárásra, összetartásra sarkallja a kormánykoalíciót?

Pszichológiai nyomás nehezedik minden koalíciós képviselőre, de elsősorban az MSZP-s képviselőkre, hiszen az MSZP próbálja a társadalom nagyobb hányadát megszólítani. Ebbe keverednek még különféle ideológiai, és taktikai elemek is. De a pszichológiai tényezőknek hatására nem mindig kiszámítható módon viselkednek; ezt próbálja ellensúlyozni a pártvezetőség és a kormány.

Milyen politikai manőverekkel, milyen kommunikációval operálnak a szocialisták a lakossági szimpátia visszaszerzése érdekében?

Számtalan módon reagálhatnak. A hivatalos álláspont az MSZP részélről, hogy törvényszerű az alacsony népszerűség, hiszen a reformok nehezebb szakaszain vannak még csak túl, és ezután bekövetkezik majd szép lassan az eredményekkel párhuzamosan a népszerűségnövekedés. Ez a vezetőség és Gyurcsány Ferenc álláspontja. Természetesen elképzelhető, hogy egyes MSZP-s politikusok vagy akár csoportok saját kezükbe veszik a dolgot, saját javaslatokkal próbálják helyreállítani a párt népszerűségét. Erősen kétséges, hogy az ilyen magánakcióknak sikerük lehet-e.

Az MSZP mellett az SZDSZ is rendkívül alacsony támogatottsággal bír jelenleg. Úgy tűnik, mintha az egészségügyi reformba kapaszkodnának csak.

Azt látni kell, hogy a reformnak csak egy része a biztosítók átalakítása, korábban már átmentek olyan törvények, amik ugyancsak az egészségügyi reform részét képezik. Nyilván az SZDSZ-nek mérlegelnie kell, hogy mennyire tudja arcveszteség nélkül továbbfolytatni a kormánykoalícióban a munkát, ha megbukik az egészségbiztosítási törvény. Nyomós érvek szólnak amellett, hogy folytassák a kormányzati a munkát

Végül hadd kérdezzem meg, hogy a Fidesz-féle népszavazási javaslatokkal mit kezdhet a kormányoldal, és elsősorban az MSZP?

A kormány háromféle stratégiát választhat, az egyik a teljes elhallgatás, vagyis, hogy egyszerűen nem beszélnek a népszavazásról, a másik, hogy a saját lehetséges kérdéseik mellett kampányolnak, és így a két politikai tömb párhuzamos kampányt fog folytatni. A harmadik lehetséges út pedig az, hogy a népszavazási kampány kapcsán elkezdik magyarázni a reformot. Vélelmezhetően ennek az útnak lenne a legnagyobb hozadéka. Mivel még nem kezdődött el a népszavazási kampány, nem lehet megmondani, hogy a három közül melyikre fog az MSZP választása esni. Egyelőre hallgatnak a népszavazásról.