Divatba jött a jóslás

Egyes elemzők szerint az irániak körében azért jött divatba a jóslás, mert aggódnak országuk fokozódó elszigetelődése és a hazai áremelkedések miatt.

Az asszony munka közben gyakran kikapcsolja mobil telefonját, nehogy megzavarják azzal, hogy érdeklődők időpontot kérnek tőle. Két óráig vagy annál is tovább tartó egyszeri jóslásért (21 dollárnak megfelelő) 200 000 rialt kér. Ezért napjában legfeljebb két vagy három kuncsaftot fogad.
Nazarin asszony nemcsak mondja, hogy egyre jobban terjed Iránban a jövendőmondás. Jósolnak kártyából és a kávé zaccából is. Utcai árusok egy évszázadokkal ezelőtt élt perzsa költő jóslatokat tartalmazó verseit árusítják városokban.

Az elmúlt három évtizedben Iránban uralmon lévő klerikusok azt állítják, hogy a jövendőmondád megtévesztő lehet, ezért kerülni kell. Ez azonban csak keveseket riaszt el a főleg siita muzulmánok lakta Iránban.

Az utóbbi időben különösen kedveltek egy XIV. században született költő verseinek, "Fal-e Hafez (Hafez szerencséje" című doboza, amelyet (20 amerikai centnek megfelelő) 2000 rialért árulnak a városok utcáin és amelyből "szerelem madár" néven ismert kis madarak húznak ki jóslatokat tartalmazó verset.

Mohammad Hasszán Szaedi, aki Juszef Szanei nagy ajatollah hivatalának munkatársa kijelentette: "Az iszlám nem tartja érvényesnek a jóslatot. Az iszlám arra bíztatja az embereket, hogy pozitív képet alkossanak életükről és jövőjükről".