A bizottság a kisvállalkozásoknak nyújtható támogatásokról tájékozódott.

A vitában Bernáth Ildikó (Fidesz) bizottsági alelnök kifogásolta, hogy bár a kormány szerint a hátrányos helyzetű területek eddig is magasabb támogatást kaptak, a különbség nem csökken a munkanélküliség terén, Budapesten 3 százalék körüli a regisztrált álláskeresők alapján számított ráta, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 20 százalék körüli.

Gúr Nándor (MSZP), a bizottság másik alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb arányban kaptak támogatást - a legutóbbi 30 milliárd forint keretösszegű pályázat során is - a hátrányos helyzetű területek. Észak-Magyarországon található például a népesség 12 százaléka, de ebből a keretből 20 százalékos arányban részesültek az e területekről pályázók.

Simon Gábor (MSZP) bizottsági elnök közölte: a szakbizottság tagsága pártállástól függetlenül azt szorgalmazza, hogy több jusson a kis cégek foglalkoztatási lehetőségeit javító támogatásokra, elsősorban a hátrányos helyzetű területeken. A bizottsági elnök ezért örömmel vette, hogy Egyed Géza külön is szólt a kisvállalkozókat segítő, a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közösen finanszírozott új programról. Ennek célja az európai uniós célokkal egyezően, hogy azok a kisvállalkozók akiknek az üzleti lehetőségei ezt indokolják, legalább egy alkalmazottat vegyenek fel. Ehhez kapnak segítséget.

Egyed Géza elmondta: a hátrányos helyzetű területeken már jelenleg is a foglalkoztatási vállalások állnak a versenyképességi jellemzők előtt a pályázatok elbírálásánál. Ezt tovább kívánják erősíteni, de csak reális mértékig, mert a veszteséges gazdálkodás támogatása nem lehet cél. A foglalkoztatásnál pedig követelmény, hogy az fenntartható legyen.

Egyed Géza szólt arról, hogy a vállalkozásoknak sok esetben a támogatásoknál is fontosabb, hogy csökkenjenek felesleges időráfordítást és kiadást jelentő adminisztrációs, bürokratikus kötelezettségeik. A szaktárca célkitűzése, hogy a vállalkozások bürokratikus feladatokra fordított, országosan a GDP 5 százalékát jelentő költségei néhány év alatt 3 százalékra csökkenjenek.