Halál Havannában

Thomas Mann (1875-1955), az 1929-ben Irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett német író minden olvasója ismeri Gustav von Aschenbachot. A "Halál Velencében" című világhírű novella hőse a 20. század elején a lagúnák városába utazik, ott beleszeret egy szép ifjúba

Kereken száz évvel később Aschenbach "újjászületett" az irodalomban. Hans Christoph Buch berlini író "Tod in Habana" (Halál Havannában) című, most megjelent elébeszélésében a kubai fővárosba utaztatja Gustav von Achenbach kultúrszociológust. A szinte romokban heverő karib-tengeri metropolisban adatokat szándékozik gyűjteni készülő könyvéhez a gyarmatosítás kora utáni építészetről, de egy titokzatos fiatalember tévútra tereli. A kubai kirándulásból végül is a halálba vezető út lesz.

A "Halál Havannában" szellemes persziflázsa Thomas Mann "Halál Velencében" című novellájának. Mann alakjai (Tadzio például Ariel néven) keverednek ma élő, álnevük ellenére felismerhető személyekkel. Míg azonban Thomas Mann novellájában plátói éroszról van szó, addig Buch Achenbachja gyakorló homoszexuális, aki Havanna szállodáiban válogatás nélkül szórakozik pincérekkel és liftesfiúkkal.

Buch német írónak 2006 végén, egy kubai utazása során támadt az ötlete, hogy irodalmilag mondhatni újra átélje a "Halál Velencében" című novellát. Thomas Mann számára Velence a szépség és a pusztulás jelképe volt. Ez ráillik Havannára is. Pompás épületeivel és a tengerparti fekvésével pazar látványt nyújt a város, de a belváros nagyrészt omladozóban van.

"Az egész város egyetlen múzeum, nekropolisz, ahol már nem lehet szabad helyet találni az ott élők szükségletei számára" - állapítja meg Achenbach. Őt azonban nemcsak a város fizikai felbomlása bűvöli el, hanem a politikai rendszer eróziója is. Ennek a rendszernek megalkotója, Fidel Castro államfő és pártelnök olyan súlyosan megbetegedett, hogy 2006 júliusa óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Buch "a szürke szakállú jefe supremóról" ír, aki "egy előkelő klinikán viaskodik a halállal, amelyet oly nagyvonalúan osztogatott másoknak".

Így politikai üzenete is van a "Halál Havannában"-nak. Szembefordul a baloldali forradalmi turisták Kuba iránti kritikátlan lelkesedésével, vagy a német Baloldali Párt "Cuba Sí" frakciójával. Az 1944-ben Wetzlarban született szerző egyúttal kipellengérezi a maga egykori lelkesedését is Kuba iránt. A 2006-os év Achenbachja elcsodálkozott azon a cikken, amelyet az 1978. évi havannai Világifjúsági Találkozó után írt, s amely a forradalomnak címzett valóságos dicshimnusz volt. Annak a cikknek eredeti szövegéről van szó, amelyet Buch annak idején a "Konkret" című folyóiratban közzé tett.

Forrás: MTI