Kataklizmák csapdája

Kataklizmák csapdája címmel lát december közepén napvilágot az a globalizáció problémáiról szóló interjú- és tanulmánykötet, amely neves tudósok és közgazdászok közreműködésével született, s kiadója a TSR Modell Kft.

A szerzők budapesti háttérbeszélgetés keretében mutatták be pénteken a kiadványt a sajtó képviselőinek.

A kötetet olyan szerzők neve fémjelzi többek közt, mint Palánkai Tibor akadémikus, a Corvinus Egyetem Európai Tanulmányi Központjának igazgatója, Csányi Vilmos akadémikus, humánetológus, Kiss Endre filozófus, egyetemi tanár, Hablicsek László demográfus, Kiss J. László egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, vagy Vértessy László közgazdász, egyetemi tanár.

A kötet szerzői közgazdasági, filozófiai, társadalmi, demográfiai szempontból elemzik azokat a problémákat, amelyeket a globalizáció kora hozott, s egyben megoldásként felvázolják a TSR Modellt (Többcélú Szektorközeli Rendszert), amelynek az állam, az üzleti élet és a helyi civil társadalom érdekazonosságon alapuló konkrét együttműködése az alapja. Az elképzelés szerint a helyi közösség szintjén lehet a leghatékonyabban fejleszteni a gazdaságot, a kultúrát, s egyben a leggazdaságosabban kivédeni a globalizáció kedvezőtlen hatásait.

A globalizáció korában komoly bajba kerültek a nemzetállamok, amelyek "kőkemény kényszerek hatására" menekülnek bizonyos feladatok elől - mutatott rá bevezetőjében Jámbor Gyula újságíró, a rendezvény moderátora.

Gáspár András, a TSR Modell kidolgozója, kifejtette, hogy a kötet, "amely megmutatja, hogy milyen világban éljünk", s egyben azt is vázolja, hogy hogyan lehetne, kellene racionálisabban gazdálkodni a véges erőforrásokkal.

Kiss Endre filozófus arra mutatott rá, hogy korunkban alapvető strukturális problémák léptek fel, amelyekre egy "önmagát jól definiáló társadalom és állam azért képes válaszolni".
Kifejtette: e válaszokkal nem lehet sokat késlekedni, "a megoldások időablaka csak egy bizonyos ideig van nyitva".

"Ha még öt-tíz évig várakozunk a magyar társadalom informatikai integrációjával, könnyen megeshet, hogy a lakosság egyik harmadának nem lesz szüksége közösségi megoldásokra. A társadalom harmadik harmada nem lesz képes bekapcsolódni semmiféle megoldásba. Marad a középső harmad, amely már nem reprezentálja a társadalmat" - mutatott rá Kiss Endre.

Vértessy László közgazdász a multinacionális vállalatok szerepével kapcsolatban kifejtette, hogy egyre nagyobb lesz a gazdasági teljesítményük, s következésképp a hatalmuk. Amennyiben a tendencia folytatódik, már nem a nemzetállamoké lesz a főszerep a világ irányításban.

Kifejtette: Magyarországon is hasonló a helyzet, ahová a külföldi cégek nem csupán a működő tőkét, de a termelésirányítási módszereiket is behozzák.

"Erre a rendszerre kapcsolódik a magyar beszállítói és alvállalkozói hálózat és gyakorlatilag így a kormánynak az irányítási lehetősége marginálissá válik. Csupán szabályozórendszerekkel tud belépni" - mondta.

Vértessy László rámutatott, hogy a TSR modell a kis- és közepes vállalkozásokat erősítheti, olyan cégeket, "amelyek azért maradnak le a gazdasági folyamatokról, mert nincs pénzük, ismeretük, vagy kapcsolataik".

"Ez kellene hogy legyen a jövő útja, hiszen ha mindent a multik irányítanának, Magyarországon megszűnnének a falvak, a vidéki élet eltűnne" - mondta Vértessy László, hozzátéve, hogy egész Európában ez a helyzet, ahol a lakosság kétharmada már városokban él.

Forrás: MTI