"A szellemi tulajdonjogok megsértésének hazai aránya határozott lépéseket, következetes és összehangolt intézkedéseket sürget a jogérvényesítés területén a hamisítási tevékenységgel szemben" - indokolták a kezdeményezést a közleményben.
A HENT a kormány javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületeként működne. Elnöke az igazságügyi és rendészeti miniszter, elnökhelyettese a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke lenne.
Az új testület lenne hivatott előmozdítani az állami szervek és a társadalmi, gazdasági érdekképviseleti szervezetek közötti együttműködést a szellemi tulajdon védelme területén. Célzott lépéseket tenne a jogsértések ellen, s tevékenyen venne részt a hamisítás elleni nemzeti stratégia kidolgozásában.
"Az eredményes jogérvényesítés a kulturális ipar megerősödését és a kulturális sokféleség megőrzését is magával hozza" - áll a közleményben.
A jogsértések által a leginkább érintett tizenöt ágazat között említik a zeneipart, a filmipart, a videogyártást, a szoftveripart és a könyvkiadást.
Az Európai Bizottság felmérése szerint az Európai Unióban a hamisított áruk aránya a szoftveriparban 39 százalék, a filmiparban 16 százalék, a zeneiparban és a videogyártás területén 15-15 százalék volt az ezredfordulón.
Mint az összegzésben olvasható, az egyesült államokbeli szerzői jogi érdekképviseleti szervezet, az International Intellectual Property Alliance (IIPA) adatai szerint a szerzői jogok megsértése Magyarországon a szoftver-, a film-, a lemezipar és a könyvkiadás területén a leginkább jellemző.
A 2006. évi jelentés szerint a magyar üzletiszoftver-piac 42 százalékát, a szórakoztatószoftver-piac 40 százalékát, a lemezpiac 35 százalékát kalóztermékek tették ki. A jelentés a filmpiacról nem tartalmazott tavalyi adatot; 2005-ben a kalózfilmek aránya 73 százalék volt - közölte a Magyar Szabadalmi Hivatal.
Az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) adatai szerint a filmipar tavaly 6 milliárd forint bevételtől esett el a kalóztevékenység miatt, ez a nettó forgalom 20 százalékát teszi ki. A közlemény szerint az egy főre vetített "veszteséglistán" Magyarország - Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia után - a negyedik helyet foglalta el.
A jogvédő szervezetek azt állapították meg, hogy Magyarországon tízből kilenc letöltés illegális, tíz DVD-ből hét nem eredeti. Becslésük szerint a szerzői jog megsértése miatt az érintett iparágakban évente nagyságrendileg 100 milliárd forint kár éri az országot.