Új tájegység a skanzenben

Jövőre megkezdődhet a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az Észak-Magyarországot bemutató tájegység kiépítése, nagyobb részben az EU által pályázati úton biztosított 2,3 milliárd forint felhasználásával - közölte a skanzen tudományos munkatársa sze

Kemecsei Lajos elmondta, hogy az Európa egyik legnagyobb szabadtéri múzeumaként számon tartott skanzen 60 hektáros területére tervezett 9 hazai tájegység közül eddig 7 készült el. A Palócföldet is magába foglaló észak-magyarországi "vidéket" 2010-ben adhatják majd át.
Az új egységben 27 településről gyűjtik össze az adott helyre leginkább jellemző épületeket, amelyeket a múzeum megvásárol, emberei szétszednek és a skanzenbe szállítva eredeti formájukban újra felépítenek. Összesen 15 ház és több gazdasági épület alkotja majd e tájegységet.

A Debercsényből származó harangláb már új helyén áll, mellé kerül majd egy út menti kápolna és egy kőkereszt, bádogból készült korpusszal. Lesz itt az elmúlt századok Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falvaiban tipikus szegény paraszt porta, többlakásos cselédház, és például egy Erdőhorvátiból "áttelepített" középparaszti ház is - mutatott rá Kemecsei Lajos.
Szomolyán és Noszvajon a szegény elődök közül több család barlanglakásokban élte hétköznapjait, e különös otthonok mását is kialakítják szerény berendezésével együtt a skanzenben - utalt rá a szakember.

A porták mellett kürtős, táblás, és úgynevezett boglyakemence is látható lesz majd eredeti formájában, ezekben sütötték az elmúlt századokban az asszonyok a kenyeret.
Kemecsei Lajos szerint érdekesnek ígérkezik a múltban tovatűnt, úgynevezett hadas együttélést bemutató rész is, e formában egy nagy család élt szoros közösségben, de külön épületekben.
Ezen a vidéken sok cigány família teknővájóként kereste a napi betevő falatot, ennek a mesterségnek a kellékeit is kiállítják majd - mutatott rá a szakember.

A házakat eredeti bútorokkal rendezik be, közöttük például a csak ezen a vidéken használt karos palóc padokkal. Ezekre, a házak előtt álló lócákra ültek ki vasárnaponként a falubeliek, hogy a szomszédok megbeszéljék ügyes-bajos dolgaikat egymással. E vidék bútoraira egyébként a piros és a barna volt a jellemző - tette hozzá Kemecsei Lajos.
Forrás: MTI