Az 590 igen, 56 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett elfogadott jelentés szerint az iskolai testnevelés legalább heti háromszori kötelezővé tétele és támogatása segítene a gyerekek immár egynegyedét érintő elhízás visszaszorításában, és az önfegyelmet, a szolidaritást, a toleranciát is erősítené.

Az indoklás egyebek között az elhízás riasztó méreteivel igazolja a téma fontosságát: "az elhízás - különösen a fiatalok körében - egyre növekvő európai elterjedése nyugtalanító, és egyben súlyos közegészségügyi probléma. Az Európai Unióban a túlsúlyos és elhízott gyermekek száma a becslések szerint évente több mint 400 ezerrel nő, növelve a már túlsúlyos európai népesség tizennégymilliós táborát".

A szöveg szerint "az iskolai testnevelés az egyetlen olyan tantárgy, amelynek célja az egészséges életmódra történő felkészítés, és amelynek középpontjában a gyermekek teljes körű, testi és szellemi fejlesztése áll". Emellett "olyan fontos társadalmi értékeket közvetít, mint a tisztesség, az önfegyelem, a szolidaritás, a csapatszellem, a tolerancia és a tisztességes verseny".

A jelentésben az EP azt is kéri, "hogy az egészségfejlesztés kiemelt helyre kerüljön az iskolák és óvodák pedagógiai programjában", a tagállamok "folytassanak tájékoztató kampányokat az egészséges életmód szükségességéről, a rendszeres testedzés fontosságáról és az egészségtelen táplálkozáshoz kapcsolódó egészségügyi kockázatokról a szülők és gyermekeik számára nagyon fiatal kortól kezdődően".

A parlament a testnevelés-tanítás fejlesztését, minőségi sportlétesítmények építését, a fogyatékos tanulók számára is elérhető sportlehetőségek biztosítását is várja a tagországoktól, valamint az esélyegyenlőség biztosítását.

Az előző nap lefolytatott vitában Schmitt Pál kiemelte: "A fiatalokra jellemző inaktív életmód, a mozgásban szegény mindennapok kompenzálásaképpen nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy ilyen egyszerű, de mégis hatásos eszközt, mint a testnevelésóra, elhanyagoljunk."

Rámutatott, hogy az uniónak számos eszköz áll rendelkezésére, hogy javítson a helyzeten. Külön üdvözölte, hogy a múlt hónapban jóváhagyott európai uniós reformszerződésben a tagországok vezetői "felruházták az uniót a sporttal kapcsolatos kezdeményezés jogával".

Megemlítette, hogy az Európai Bizottság számos programot dolgozott ki az egészséges életmód elterjesztése és az egészséges táplálkozás terén, azonban szerinte hiányos a koordináció ezek között, és a végrehajtásban nagyobb szerepet kell kapniuk a testnevelő tanároknak, sporttal foglalkozó szakembereknek és az edzőknek.

A bizottság sportról szóló fehér könyve - azaz javaslatcsomagja - és akcióterve a magyar olimpiai bajnok szerint helyes irányba mutat. Fontos ugyanakkor, hogy az edzők és testnevelők mobilitását és megfelelő képzettségüket elősegítsék, a sportszervezetek közti hatékonyabb együttműködést segítsék.

Azt is javasolta, hogy az elmaradott régiók pályázhassanak ilyen célú támogatásokra az uniónál.
A strasbourgi vitában Ján Figel, az Európai Bizottság e témáért is felelős tagja egyetértett azzal, hogy az iskolai testnevelés hatékonyságát és szerepét növelni kell. Kiemelte, hogy jövőre a tagországokban kidolgozzák azokat az iránymutatásokat, amelyekre a testedzés épül.

Mint a biztos mondta, elindultak azok a programok, amelyek alapján a testnevelők képzését és a tornatermek felszereltségét javítani tudják, és léteznek már lehetőségek a sportjellegű nemzeti célkitűzések uniós támogatására is.

A vitában felszólaló EP-képviselők elsöprő többsége üdvözölte és fontosnak nevezte a jelentést, úgy vélték, az jó alapot ad a diákok egészségesebb életre neveléséhez. Egyetértettek azzal, hogy már az iskolában meg kell alapozni az egészséges és magas színvonalú életvitelt, és ebbe a szülőket is be kell vonni.