A lehetséges veszélyre egy hétvégén tartott pandatenyésztési konferencián hívta fel a figyelmet Jang Hszü-jü (Yang Xuyu), aki a kínai tartományi erdészeti hatóság vadvédelmi állomásának egyik vezetőjeként mintegy 24 ezer hektárnyi bambuszerdő felügyeletéért felelős.
Szecsuán (Sichuan) tartomány tizennégy közigazgatási területén csupán 9 különböző bambuszféle virágzását figyelték meg 2005 óta. Ez a mennyiség a pandák táplálékául szolgáló növények 30 százalékának felel meg - mondta Jang.
A kutató kiemelte, hogy eddig még egyetlen éhezés miatt elhullott pandát sem találtak, azonban a virágzásnak indult bambuszerdő-területek növekedésétől függően éberen kell figyelni az állatokat fenyegető élelemhiány mértékét.
A pandák élőhelyén, a közép-kínai Kanszu (Gansu) és Szecsuán tartományok határvidékén, legutóbb 1984 és 1987 között figyelték meg az állatvédelem jelképévé vált emlős kedvenc táplálékának számító Japán nyílbambusz (Pseudosasa japonica) virágzását, valamint a növények magképzés utáni tömeges elszáradását. Az élelemhiány miatt akkoriban több száz óriáspanda pusztult éhen.
A pandák megközelítőleg húsz különböző bambuszfélével táplálkoznak. A nyugat-kínai Senhszi (Shaanxi) tartományban található kutatóközpontban a szakemberek most azon dolgoznak, hogy miként lehetne bővíteni a veszélyeztetett állatok étrendjét.
Az óriáspanda, amely a világ egyik legveszélyeztetettebb állatfaja, természetes élőhelyen csak Kínában fordul elő. Becslések szerint mintegy 1600 példány él az ázsiai ország középső részén Szecsuán, Senhszi és Kanszu tartományban.