A darabnak már az alcíme is sokatmondó: "egy óvilági fogoly tündöklése és bukása, avagy a szabadság, egyenlőség, testvériség rabjainak kéjes utazása az igazság nevű hölgyemény ölében" - tette hozzá.
Bucz Hunor felhívta a figyelmet arra, hogy a Vatzlav a világ színházaiban az egyik legtöbbet játszott Mrozek-darab, a művet a lengyel szerző 1968-ban, ötödik éve emigrációban élve írt.
Az ősbemutató Svájcban volt, 1970-ben. A lengyelországi ősbemutatóra a kommunista cenzúra miatt még jócskán várni kellett, az csak 1982-ben történt meg, Varsóban.
"A Térszínház legújabb bemutatója a fordítóval való szerencsés találkozásomnak, közös gondolkodásunknak eredménye, mert nemcsak az abszurd, a fekete humor, Mrozek szeretete inspirál bennünket, hanem a mrozeki szöveg librettója, hiszen a mélyebb metaforákat és az összefüggéseket nem is lehet, csak többrétegű műhelymunkával megjeleníteni" - írta a rendező.
Kiemelte, hogy a darab olyan színrevitelt igényelt, amely semmiképpen sem lineáris, de nem is realista, vagy szimbolista az idő és a tér kezelésben. A Vatzlavban az aprólékos helyzetelemzések kimunkálása segíti a váratlan fordulatokat és a tartalmi elemeket.
A darab fordítója, Józsa Péter, ezért is írt egy új szövegváltozatot, s vállalta a dramaturgiai munkát, így gyakorlatilag a Térszínház magyarországi ősbemutatóra készülhet - mutatott rá Bucz Hunor.
Tájékoztatása szerint a társulat az előadásban az utópiát szembeállítja a manipulációval, a történelmi szükséget a történelmi szélhámossággal.
Mint az összegzésben olvasható, a szerzőnek e darabja is éppoly mozaikos szerkezetű, mint más színpadi művei - a Tangót és az Emigránsokat kivéve. Ebben sem folyamatos a cselekmény, így "megnehezíti az egyértelmű realizmushoz vagy az egyértelmű stilizációhoz szokott magyar színház dolgát".
"Ki Vatzlav? Te, én, vagy ő? Útja: karriertörténet. Sorsa: tragigroteszk. Polgár és antipolgár ütközik benne, vagyis polgári és antipolgári tézisek. Vérszívók és kiszívottak közepette életszerű jelenetekben bizonyosodhatunk meg a szabadság adta korlátokról, és a korlátok adta szabadságról" - írta tanulmányában a darab fordítója és dramaturgja, Józsa Péter.