Bunkó segélyszervezetek

A különböző jótékonysági és segélyszervezetek 81 százalékban "megfelelő képzés és felkészültség nélküli" személyzetet alkalmaznak, továbbá "91 százalékuknál előfordul, hogy (a helybeliek szemében) kulturális szempontból elfogadhatatlan magatartást tanúsít

A szervezet genfi székhelyén a francia Zoé bárkája nevű szervezet csádi botránya kapcsán ismertettek egy tanulmányt, amelyből kitűnik, hogy egyes jótékonysági szervezetek működésének fogyatékosságai, valamint a törvények hiányai általában is veszélyeztetik az emberbaráti tevékenységet a világ különböző térségeiben.

A Zoé bárkája szervezet dárfúri árva gyerekek mentése címén 103, jobbára családban élő csádi gyereket próbált örökbefogadás céljából Franciaországba szállítani, aktivistái ellen bűnügyi eljárás indul mindkét országban.

"Az a benyomásunk, hogy ez (a Zoé bárkájának ügye) egyike azoknak a tipikus eseteknek, mikor a nem megfelelő felkészültség, az illetékeseknek való beszámolás és a bejelentkezés elmulasztása komoly problémát okoz az emberbaráti szervezetnek" - mondta az újságíróknak Ibrahim Oszman, a Nemzetközi Vöröskereszt főtitkárának egyik tanácsadója.

A tanulmány a kormányokkal, az ENSZ-ügynökségekkel és segélyszervezetekkel együttműködve készült. A Vöröskereszt által kiküldött kérdőívre beérkezett válaszokból kitűnő hiányosságok, még ha az ilyen esetek száma aránylag csekély is, megrendítik a közvélemény bizalmát a humanitárius műveletek egésze iránt - mutatott rá a tanácsadó.

Ibrahim Oszmin elmondta: előfordult, hogy egyes szervezetek felesleges tárgyakat, lejárt gyógyszereket küldtek a segélyezetteknek, megfelelő szakképzettség nélkül végeztek gyógyító tevékenységet, vagy éppen engedély nélküli térítő tevékenységet folytattak. A Vöröskereszt bírálta a fogadó országok vámeljárásainak lassúságát és költségességét is, ami szintén fékezi a segélytevékenységet.

A jelentés említést tesz egy afrikai szárazságról, amelynek idején a meg nem nevezett afrikai országba küldött élelmiszersegély több mint egy hónapot késett a kormány által követelt vám miatt. Más esetben a problémát az okozta, hogy lejárt szavatosságú élelmiszert, illetve a helyi körülményeknek nem megfelelő ruházatot küldtek egy adott térségbe egyes karitatív szervezetek.
A jelentés szerint a nagy katasztrófák idején mind több és változatosabb szervezet, kormányügynökség, magáncég nyújt segítséget, és ez azzal a kockázattal jár, hogy a már amúgy is bonyolult szabályozás tovább komplikálódik. A magáncégek jelentkezése is kockázattal jár, a kenyai árvíz idején például egy magáncég kutyatápot küldött a hajléktalanná vált gyermekek élelmezéséhez.

A Nemzetközi Vöröskereszt illetékese szerint arra lenne szükség, hogy közös irányelveket fogadjanak el a segélyezés terén szem előtt tartandó szempontokról, ez a kormányok és a segélyszervezetek dolgát egyaránt megkönnyítené.
Forrás: MTI