Kedvezően értékelik 1917-et

Az orosz emberek szerint kedvezően hatott az országra az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom, de ha ma megismétlődne, legtöbben nem vennének benne részt - mutatta ki a Jurij Levada Központ októberben készült reprezentatív felmérése.

A megkérdezettek közel harmada (31 százaléka) úgy vélte, hogy az Októberi forradalom - ma így nevezik -, lökést adott Oroszország népei szociális és gazdasági fejlődésének, és további 24 százalék látja úgy, hogy az 1917-es események új korszakot nyitottak az ország népeinek történelmében. Mintegy 17 százalék szerint a forradalom "lefékezte az ország népeinek fejlődését", és 9 százalék szerint "katasztrófává vált" az ország számára.

A megkérdezettek 40 százaléka szerint a forradalom inkább kedvező hatással volt, 29 százalék ezzel ellenkező véleményen van, vagyis úgy véli, hogy inkább negatív hatásai voltak az eseményeknek, s a kérdésre 31 százalék nem tudott válaszolni.

A kedvező hatások között a szociális egyenlőtlenség kiegyensúlyozását és a kizsákmányolás eltörlését, az új államrend létrehozását és a Szovjetunió megalakulását említették, és akadt, aki kedvezően nyilatkozott a szovjet kor életéről.

Azok, akik szerint a forradalom súlyos negatív következményekkel járt, az emberi jogok korlátozását, a terrort, a repressziókat, a totalitarizmust és a személyi kultuszt, a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború (a II. világháború) következményeit hozták fel. Néhány megkérdezett szerint a forradalom a nagy orosz birodalom összeomlását és az ország ezt követő hanyatlását jelenti.

Ha manapság történne Oroszországban a forradalom, 23 százalék igyekezne távol maradni tőle és kivárni a fejleményeket, 17 százalék aktívan támogatná a bolsevikokat, 13 százalék némely dolgokban együttműködne velük, 6 százalék harcolna ellenük, 18 százalék pedig forradalom esetén külföldre távozna.

A világ proletárjainak vezére iránti rokonszenv a felmérés szerint jelentősen csökkent az utóbbi időben: 1990-ben még 70 százalék emlékezett meg rokonszenvvel Vlagyimir Iljics Leninről, addig a mostani felmérés során már csupán 27 százalék szimpatizált vele.

A forradalmi idők szereplői közül a legnagyobb ellenszenv Joszif Visszarionovics Sztálinnal szemben nyilvánul meg: 1990-ben 48, idén októberben 27 százalék utasította el a személyét.

A reprezentatív felmérést 1500 ember megkérdezésével az ország 100 településén végezték október 27-28-án.

Forrás: MTI