"Újra erősödik a magyar kispróza-termés, jó és elég nagy az anyag egy kispróza-antológiához" - vélekedett a szerkesztő, hangsúlyozva, hogy a regények mellett "hálátlan sorsa" van a gyakran sokkal erősebb hatású műfajnak a közönség szemében.
A külföldi példák alapján az egyenként elvesző írásoknak sorozatba szerkesztve nagyobb figyelemfelkeltő hatása van - mutatott rá a Magvető Kiadó kezdeményezéséről szólva Sárközy Bence.
A félévente bővülő sorozat első szériájában, Bánki Éva Magyar Dekameron című kötetében a magyar történelem szelleme elevenedik meg, Zrínyitől Kádárig, nagy emberektől a kisasszonyokig, érzelmektől az értelmetlenségekig.
Erdős Virág Eurüdiké című munkájában a "másképpen levés" adja meg a szövegek erejét: hol humoros, hol komikus vagy ironikus, hol pedig vérfagyasztóan realisztikus helyzetekben találjuk egyre-másra magunkat" - írta ajánlójában a kiadó.
A marosvásárhelyi születésű Nagy Koppány Zsolt: Nagyapám tudott repülni című novelláskötete "mind tematikáját, mind stílusát tekintve újszerű és izgalmas könyv. A szerző arra tesz kísérletet, hogy a szövegtest kisebb-nagyobb egységein belül stilisztikai változatosságot mutasson föl úgy, hogy ezek az állandóan módosuló részek és részletek egységes szöveget alkossanak" - írta a kiadó.
Vida Gábor kispróza-kötete Nem szabad és nem királyi címmel jelenik meg. A Romániában született alkotó hősei erdélyi emberek, akik saját körülményeik, saját történetük foglyai, meséjükbe általában akkor csöppen az olvasó, amikor az élet egyet fordul velük, amikor elkárhoznak vagy üdvözülnek, ám az eseménynél izgalmasabb az, amit az elbeszélői nyelv a körülményeket térképezve kitapogat.