Akciózik a Terror Háza

Emberek az embertelenségben címmel akciót indított a Terror Háza Múzeum, amely a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény és a szlovákiai magyarság erőszakos kitelepítésének 60. évfordulóján szeretné azokat a szlovák és magyar embereket felkutatni, aki

A múzeum célja egy dokumentációs bázis létrehozása írott visszaemlékezésekből, továbbá túlélőkkel, szemtanúkkal vagy még élő segítőkkel készített interjúkból - mondta Tallai Gábor, hozzátéve: a kutatómunka a múlt feldolgozását szolgálja.

"A felhívás célja, túl azon, hogy az eseménytörténet prezentációja egy nagyon tragikus korszakot világít meg, azt hangsúlyozni, hogy sokkal több minden köt össze bennünket, magyarokat, és szlovákokat, mint ami elválaszt" - hangsúlyozta.

Tallai Gábor kiemelte: úgy vélik, az emberség példája olyan pozitív üzenet, amely segít a sebek gyógyulásában.

"A deportáció, a kitelepítés, a reszlovakizáció, a jogfosztás tragédiája felett akkor térhetünk majd napirendre, ha feltártuk a múltat és szembenéztünk vele. Ha emlékeztünk az áldozatokra és köszönetet mondtunk azoknak, akik ellenálltak a gyűlölködés politikájának, akik segítettek, akik együtt éreztek" - olvasható a múzeum felhívásában.

Mint írják, évtizedek teltek el anélkül, hogy hálával fordultunk volna azok felé, akik segítettek embertársaikon.

"Ők soha nem felejtették el, hogy az ember felelős tetteiért és azok következményeiért. Ezerféle módon szálltak szembe a hatóságokkal, mert szilárd erkölcsi alapon álltak, tudták mi helyes, és mi nem" - áll a szövegben.

A múzeum kéri azokat, akiknek tudomásuk van ilyen, még élő vagy elhunyt személyekről, illetve történeteikről, jelentkezzenek.

Tallai Gábor felidézte: a felhívást megelőzően, ez év szeptemberben a magyar-csehszlovák lakosságcseréről konferenciát rendeztek a Terror Házában. A magyar sors Csehszlovákiában című nemzetközi konferencia része volt annak a sorozatnak, amely 2004-ben kezdődött, akkor a tanácskozás és a felhívás témája a holokauszt volt. Egy évvel később a Gulagról, a sztálini Szovjetunió munkatábor-rendszeréről, tavaly pedig a svábok sorsáról tanácskoztak a szakemberek. A rendezvényekhez a múzeum hasonló felhívása kapcsolódott.

A Benes-dekrétumok értelmében a II. világháború után a kollektív bűnösség elve alapján megfosztották állampolgárságuktól és vagyonuktól az akkori Csehszlovákiában élő németeket és magyarokat, kitoloncolták, áttelepítették vagy kényszermunkára hurcolták őket. A lakosságcsere 1947. április 12-én kezdődött, s 1949. június 5-én fejeződött be. Ez idő alatt 73 ezer szlovák hagyta el Magyarországot, Szlovákiából pedig mintegy 90 ezer magyart űztek el.

A szlovák parlament ez év szeptember 20-án határozatban erősítette meg a Benes-dekrétumokat.
Forrás: MTI