A december 2-ig látható tárlatot a KÖH a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulattal közösen szervezi.
"A búvárkodásnak nagyon komoly története van Magyarországon" - mondta Tóth János Attila, a KÖH régésze, a tárlat szervezője az MTI-nek.
Mint hozzátette, egy megközelítés szerint az első magyar búvárrégész tulajdonképpen Búvár Kund volt 1052-ben, "ha így vesszük, 955 éves története van a búvárrégészetnek".
Tóth János Attila elmondta, hogy magyar búvárok 1908-ban merültek Hévízen, az első magyar könnyűbúvár-felszerelést 1953-ban építették meg. A geográfus végzettségű Rádai Ödön (1927-2004), aki a természettudományok doktora volt, Magyarországon elsőként készített könnyűbúvár-felszerelést.
"Akkor még nem lehetett ilyet vásárolni, ő készítette az elsőt, amellyel merült is, úttörő szerepet játszott. Ki lesz állítva Rádai Ödön legendás felszerelése, az első búvármaszk, köznyelven búvárszemüveg, az uszonya, az általa parafából és acélból készített két kés, valamint a víz alatti fényképezőtok" - mondta a tárlat szervezője, rámutatva arra: ezeket a tárgyakat a Magyar Földrajzi Múzeum őrzi, s első ízben láthatja a közönség.
Tóth János Attila tájékoztatása szerint a magyarországi búvárkodás színes történetét elsősorban posztereken keresztül láttatják. Bemutatják a búvárkodás főbb területeit, például a sportbúvárkodást, a barlangi búvárkodást, a roncskutatást és az ipari búvárkodást - összegezte.
Mint elmondta, "párba állítják" a tablókat: az egyiken a fotók a kezdeteket, az 1950-es-60-as éveket, a másikon pedig az 1990-2000-es évek búvárkodását mutatják be.
Szólt arról is, hogy a víz alatti régészet posztereken szerepel: egyrészt bemutatják a Tolna megyei Bölcske római kori erődjének a kutatását, amelyet az 1980-as évek végén végeztek. Ez egy késő római kori hídfőállás volt, építőanyagként feliratos oltárköveket használtak fel. Ezeket emelték ki a búvárrégészek, a kövek jelenleg a szekszárdi múzeum udvarán láthatók - tette hozzá.
Tóth János Attila tájékoztatása szerint ezekkel a tablókkal lesz "párba állítva" a KÖH 2006-2007. évi projektje, amelynek keretében a búvárrégészek a Drávában XVI. századi, egész fatörzsből kivájt úgynevezett bödönhajókat kutattak.
Mint a szervező kiemelte, a kulturális örökségvédelemhez kapcsolódik a roncskutatás is, például az I. világháborús hadihajók (Szent István, Zenta, Ferenc József) kutatása.
"A Szent István csatahajó volt, a másik kettő pedig cirkáló. Ezeket az 1990-es évektől magyar búvárok kutatják az Adrián. Erről is lesz egy összeállítás, de a kiállításon bemutatjuk a Balatonból kiemelt, II. világháborús repülőgépről készül fotókat is" - közölte.