A nyírbátori, orosházi, kiskunhalasi és pécsi határőr igazgatóságok csaknem tízéves fejlesztéssel újították meg technikai, műszaki, fegyverzeti és ruházati állományukat.
"Mind az uniós csatlakozást szolgáló Phare-támogatásból, mind az úgynevezett schengeni alapból részesültünk" - mondja Tanyik József.
Az utóbbi keret például 42 milliárd forintos fejlesztést tett lehetővé, melyben szerepel a külső határok őrizetének megerősítése éppúgy, mint az országon belüli, úgynevezett mélységi ellenőrzés hatékonyságának növelése - tette hozzá.
A határőrség járműfejlesztési koncepciója keretében az idén 5,8 milliárd forint értékben 886 új járművet vettek, köztük terepjáró járőrkocsikat, kényszer-utaztató mikrobuszt, nagyteljesítményű motorkerékpárokat.
A több mint 10 milliárdos technikai fejlesztés része csaknem ötezer lövedékálló mellény beszerzése, ezernél több éjjellátó és 90 kézi hőkamera beállítása.
A határőrök kulturált elhelyezését 13 határrendészeti kirendeltség építésével, illetve felújításával valósították meg. Így Záhony, Barabás, Beregsurány, Csenger, Bátorliget, Biharkeresztes, Gyula, Szeged, Mórahalom, Bácsbokod, Bácsalmás, Hercegszántó és Siklós határrendészeti kirendeltségeinek felújítására 80-400 millió forintot fordítottak a schengeni alapból.
Minderről Nyírbátorban tájékozódhattak október végén a Magyarországra akkreditált nagykövetségek meghívott munkatársai is, akik vendégei voltak a bátorligeti határrendészeti kirendeltség új épülete átadási ünnepségének.
"A magyar határőrség schengeni csatlakozásról szóló jelentését 99,99 százalékban, csupán egy kérdés feltételével fogadta el az Európai Unió Brüsszelben" - tájékoztatta a vendégeket Béndek József altábornagy, a határőrség országos parancsnoka, hangsúlyozva, hogy a csatlakozó országok határőrizeti szervei közül a magyar felkészülés volt a legjobb.