Duray Miklós: „Szlovákiában hétköznapi fasizmus van”

A magyar – szlovák kapcsolatok az elmúlt időszakban, határon innen és túl meglehetősen elmérgesedtek az olyan ügyek kapcsán, mint amilyen Malina Hedvigé, vagy a Benes-dekrétumok kérdése. Erről beszélgettünk Duray Miklóssal a Magyar Koalíció Pártjána


Milyen konkrét lépéseket lehet tenni a dekrétumok eltörlése érdekében?

Pillanatnyilag ezt nehéz átlátni, mert az Európai Unió – amelynek tagja Szlovákia is – nem szívesen foglalkozik olyan ügyekkel, melyek a Római szerződés előtt keletkeztek. Viszont bizonyítható, hogy a dekrétumok hatásai ma is élőek, olyan inaktív jogi normáról van szó, mely azt követően is érvényes, hogy hatálya már megszűnt. Arra látok esélyt, hogy megváltozik a nemzetközi közvélemény, és ezzel fog majd szembesülni a szlovák politika. Úgy, ahogy 1998-ban is azzal szembesült, hogy a magyarokat kormányba kell venni, egyszer szembesülni fog azzal az elvárással is, hogy végleg jóvá kell tenni azokat a sérelmeket, melyek lehetetlenné teszik az állampolgári együttműködést.

Kormánypártként nem tudtak tenni azért, hogy végképp eltöröljék a dekrétumokat?

Ezzel a szándékkal kívántunk belépni annak idején a kormányba, de az akkori partnereink csak azzal a feltétellel voltak hajlandóak tárgyalni a koalícióról, ha nem tűzzük napirendre ezt a kérdést. Akkor még reménykedtünk, hogy esetleg valamilyen más úton tudjuk majd enyhíteni ezeknek a jogfosztó rendelkezéseknek a hatását, vagy akár semlegesíteni, de sajnos semmiféle olyan eredményt nem tudtunk elérni, amely ezt lehetővé tette volna.

Ha már az állampolgári együttműködést említette - a szlovák emberek hogyan látják ezt a kérdést? Egyetértenek a dekrétumok megerősítésével?

A többség ugyan egyet ért, de nem mindenki. Helytelen lenne azt gondolni, hogy a szlovák nép egységesen gondolkodik. Főleg az értelmiség nem ért teljesen egyet, amit mutat az is, hogy a szlovák újságírók sem egyöntetűen azoknak adtak igazat, akik a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét támogatták.

Hogyan értékeli a Benes-dekrétumok megerősítésének magyarországi fogadtatását?

Nagyon fontosnak tartom, hogy a mindenkori magyar kormánynak az ilyen ügyekben, mint a dekrétumok és a Malina-ügy, úgy kell viselkednie, hogy nem csak egy ország, hanem egy nemzet kormánya. Ezek az esetek ugyanis összmagyar ügyek, és nem csak a felvidéki magyarságra tartoznak. Ebben a két esetben szerintem a jelenlegi magyarországi kormány megfelelt ennek, és például Malina Hedvig kapcsán a nyomozás folytatásához nagyban hozzájárult az a nyomás, melyet Magyarország gyakorolt Szlovákiára.

Fico-Gyurcsány: „Az időpont még bizonytalan”

Mit várnak a jelenleg szervezés alatt álló Fico-Gyurcsány találkozótól? Hozhat-e ez áttörést a kapcsolatokban?

Lényegi kérdésekben nem hiszem, hogy történhet jelentős változás. Ez a találkozó esetleg csak a két kormányfő kapcsolatát javíthatja. Nyilvánvaló, hogy a találkozás előkészítése elsősorban az európai szocialisták óhaja volt, ugyanis a nemzetközi pártok nem szeretik, ha az ő vonzáskörzetükbe tartozó kormánypártok viszonya rossz.

Van-e állandó kapcsolatuk a magyarországi kormánnyal? Egyeztetett-e már önökkel a Gyurcsány-kormány a két miniszterelnök találkozója kapcsán, hogy a miniszterelnök minél jobban artikulálhassa az ott élő magyarok érdekeit is?

Állandó kapcsolatban természetesen nincsen, de amikor legutóbb Gyurcsány Ferenc Pozsonyban járt, akkor a Magyar Koalíció Pártjánál kezdte hivatalos programját, ami számunkra szimbolikus jelentőséggel bír. A Fico-Gyurcsány találkozó időpontja pedig még eléggé bizonytalan, lehet, hogy idén már nem kerül sor rá. Megkeresés Magyarországról ez idáig nem érkezett, de természetesen semmi ilyesmitől nem zárkózunk el.