Boldog pesszimisták

A franciák kilencven százaléka boldognak tartja magát, de pesszimistább annál, mint amennyire oka lenne rá - erre a furcsa tényre világít rá a francia miniszterelnöki hivatalhoz tartozó Stratégiai elemzések központja (CAS), melynek tanulmányát kedden isme

Az újság szerint Európa egyik legkevésbé szegény, legjobb szociális hálóval rendelkező, legtermékenyebb és szomszédainál általában jobb körülmények között élő népe az egyik legszorongóbb nemzet. A tanulmány ennek okát a generációs leszakadásban látja. Ugyanis míg Franciaországban a negyven éven felüliek relatíve védett körülmények között élnek, a munkapiac átalakulásának és a francia szociális modell lassú lebontásának legnagyobb áldozatai a fiatalok.
A franciák 72 százaléka szorong a munkahelyét illetve a cégét a globalizáció részéről érő fenyegetések miatt, s ezzel vezető helyen állnak az európai országok között, melyek átlaga csak 47 százalék. Nyugdíjuk jövője miatt a franciák 64 százaléka aggódik.

A jövő generációjának sorsáért a franciák mellett a németek és a svédek a legnyugtalanabbak. Ezekben az országokban a fiatalok harmada fél a szegénységtől, a franciáknak pedig 13 százaléka egyenesen attól tart, hogy hajléktalanná válhat.

A felmérés szerint a politikát és az állami intézményeket illetően is pesszimisták a franciák, akiknek ötöde egyáltalán nem bízik sem a parlamentben, sem a szakszervezetekben, de a rendőrségről és az igazságszolgáltatásról egész Európában ők vannak a legrosszabb véleményen.

A tanulmányt összeállító Julien Damon úgy véli, hogy a lakosság benyomásával ellentétben Franciaországot valójában nem fenyegeti szegénységi robbanás, s a francia elosztó rendszer még mindig az egyik leghatékonyabb Európában. A franciák többsége úgy gondolja, hogy a francia szociális modell példa lehetne Európa számára, még akkor is ha nagyon költséges. Ennek jele, hogy míg az európai tagállamokban átlagosan 16 százalékosra becsülhető a szegények aránya, Franciaországban jelenleg a lakosság 13 százaléka tekinthető szegénynek. A francia szociális modell megalkotása előtt 26 százalékos volt ez az arány.

A franciák szorongása azzal magyarázható a szakember szerint, hogy a mostani átalakulásokkal az az érzésük, hogy többet veszíthetnek, mint húsz évvel ezelőtt vagy az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozott kelet-európai országok. Emellett az urbanizált szegénységről általában sokkal többet van szó, mint korábban, s az emberek naponta szembesülnek vele.

Forrás: MTI