A Kaguját egy hónapja indították el a szigetország Tagenasima űrközpontjából. A szonda a Hold eredetét és fejlődését kutatja majd. Az égitest jövőbeli hasznosításának előkészítése érdekében mérési adatokat gyűjt a felszín összetételéről, ezen kívül feladata lesz a holdfelszín feltérképezése, illetve az elektromágneses és gravitációs tér mérése. A kutatók reményei szerint az eddigieknél is pontosabb és bővebb információkhoz juthatnak majd a Hold egészéről.
Az űreszköz azonban meglehetősen sajátos módon igyekszik ellátni feladatát, vagyis három részre válva kering majd a Föld kozmikus kísérője körül. Egy nagy és két kisebb keringőegység közül a legkisebbik, amely a legkorábban vált le a rendszerről, nem fog adatokat gyűjteni, mégis fontos szerep hárul rá a vállalkozásban. Egyfajta reléállomásként működik majd, vagyis abban segít, hogy két testvére mérési eredményei zökkenőmentesen jussanak el a földi irányítóközpontba. Az RSAT jelzést viselő űreszköz ennek érdekében megnyúlt, olykor 2400 kilométeres magasságot is elérő pályára állva végzi majd feladatát, és most várja, hogy a Kaguja, valamint a VRAD is elfoglalja munkapályáját. A reléműhold tevékenységének különösen akkor lesz jelentősége, amikor két társa mintegy 100 kilométeres magasságban, kör alakú poláris pályán keringve a Hold mögé bújik, mert ekkor a csak az RSAT-on keresztül tudnak adatokat küldeni a Földre.
A nemzetközi űrkutató társadalom egyöntetű véleménye: a műholdtrió küldetése a legjelentősebb Holdkutató-expedíció azóta, hogy az amerikaiak a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején lebonyolították az Apollo-programjukat, amely során 12 ember jutott el a Hold felszínére.
A Kaguja a tervek szerint decemberben kezdi meg 10 hónaposra tervezett tudományos munkáját, de már most sokan azt jósolják, hogy meg fogják hosszabbítani küldetését.