Szergej Szimov jól kiismeri magát a szibériai tundrán végbemenő klímaváltozáson. Az utóbbi években olyan dolgokat talált ott, mint azelőtt soha. Például tehénlepényre hasonlító állati ürüléket. Jól tudja, hogy amit a kezében tart, az nem szarvasmarhától, hanem mamuttól származik.
"Olyan globális felmelegedéshez fog ez vezetni, amelyet nem lehet majd megállítani" - mondta Szimov a Reuters hírügynökség tudósítójának. Jakutia területe, ahol Szimov jelenleg kutat, olyan nagy mint Németország és Franciaország együttvéve. Szibériában vannak még ennél is nagyobb területek, ahol a talaj olvadása következtében szerves anyagok szabadulnak fel olyan mennyiségben, amihez képest a világ összes olajtartaléka elhanyagolhatóan csekélynek tűnhet. Szimov szerint akár 500 milliárd tonnányi szerves anyagról is szó lehet, aminek felszínre kerülése hihetetlen mértékben fokozatja a légkör metán- és szénhidrát szennyeződését.
Az ENSZ júniusban arra figyelmeztetett, hogy bár jelenleg még nem mutatnak jelek a talaj nagyarányú olvadására a szóban forgó területeken, a potenciális veszély kétségtelenül fennáll.
Szibériában például jól megfigyelhető a probléma jelentkezése. Folyópartok fellazulnak és belecsúsznak a vízbe. Egyes helyeken, ahol azelőtt kizárólag tundra volt, mára tavak borítják a földfelszínt és belőlük metán tör fel, amely hússzor annyira szennyezi a levegőt, mint a széndioxid. Léteznek olyan területek is, ahol a talaj fellazulása már beomlással fenyegeti az ott álló épületeket.
Másutt viszont hasznot húznak a klímaváltozásból az ott élők. A felpuhult talaj ugyanis kincseket szabadít fel, sokkal értékesebbeket, mint amilyen a mamuttrágya. Alekszander Vatagin vadász például - mellékes keresetként - jókora összegeket zsebel be mamut-, orrszarvú- és oroszláncsontok eladásából. Gyűjtők és kutatók nem csekély összeget hajlandók fizetni értük. Némelyek egyenesen "paleontológiai aranylázat" emlegetnek. Vatagin szerint tavaly 800 000 rubelt (csaknem hatmillió forint) kapott valaki egy jó állapotban lévő, két szemfoggal rendelkező mamutfejért. Vatagin rendszeresen felkeres helikopteren egy kis lélekszámú bennszülött települést, hogy megvásárolja a lakói által összegyűjtött leleteket. Egy kiló mamutcsontért 200-4000 rubel közötti összeget fizet, egy ember szerencsés esetben akár napi 7000 rubelt is megkereshet csontok eladásából.
A történelemelőtti időkből fennmaradt és a talaj olvadása következtében felszínre került állati csontok felvásárlói közé tartozik a Jégkorszak Moszkvai Múzeuma, amelynek munkatársa, Alekszander Szvalov szerint magángyűjtők akár 500 ezer rubelt is hajlandók egy jó állapotban fennmaradt mamut-szemfogért fizetni. Egy helyreállított mamut-csontváz pedig 100 000 és 180 000 rubel közötti összegért is elkelhet. Szvalov adott el már csontokat az Egyesült Államokban és Dél-Koreában élő vevőknek is. De az olyan feljövő országokban, mint például Kína, szintén sokat ígérő piacok nyílnak.
Van olyan csontgyűjtő is, mint például Szergej Davidov, aki inkább megtartja magának az általa talált értékes leleteket. Gyűjteményében éppen úgy látható mamut-felsőcomb, mint egy történelemelőtti ló állkapcsa, egy barlangi oroszlán koponyája és egy görbeszarvú bölény-koponya. Davidov nem tagadja ugyanakkor, hogy a klímaváltozás nemcsak a csontkereskedelem felvirágzásával jár, hanem a talajban rejlő gázok felszabadulásával is, ami súlyos veszélyt rejt magában.