Az intézet másfél éve kezdett kutatási programjában azt vizsgálja, hogy a késő bronzkori kincsek, a nagy értékű fegyverek, ékszerek és eszközök miként kerültek a földbe - mondta az ásatást vezető szakember a lelelteket bemutató sajtótájékoztatón.
A hatvanas évek közepe óta ismert baksi lelőhelyen a Kárpát-medence Tiszától keletre fekvő területein elterjedt Gáva-kultúra jelentős települése feküdt az időszámításunk előtti XII-X. század között - tette hozzá az adjunktus.
A szakember 2006-ban egyetemi hallgatókkal bronztárgyak töredékeire bukkant a felszínen, ekkor döntötték el, hogy 2007-ben egy kisebb hitelesítő ásatást végeznek a lelőhelyen, a 28 hektáros területet pedig fémkereső műszerekkel centiméterről centiméterre, szisztematikusan átvizsgálják.
A hitelesítő ásatás nem várt gazdagságú leletanyagot hozott felszínre, többek között egy apró agyagedénykében tizennégy darab, finoman díszített arany hajkarikát - közölte a szakember.
A régészek a lelőhelyen két bronzkincs-együttest és csaknem nyolcszáz szórvány bronztárgyat találtak. A legszebb leletek egyike egy díszített pengéjű, tömör markolatú bronzkard négy összeillő darabja volt, de szép tokosbaltákat, lószerszámokat és számos eszköztöredéket is sikerült összegyűjteniük.
V. Szabó Gábor elmondta, a kutatást többek között az tette sürgetővé, hogy a kilencvenes évektől kezdődően Magyarországon kincsrablók kezdtek el kutatni őskori lelőhelyeken bronztárgyak után.
A nyugat-európai műkincspiacon a Kárpát-medencei míves bronztárgyaknak igen magas áruk van, ami sokakat arra ösztönöz, hogy fémkereső műszereikkel az ilyen korú lelőhelyeket fosztogassák. Számos gazdag, fémedényeket és fegyvereket tartalmazó bronzkincset csempésztek ki az országból már eddig is, noha a törvény tiltja és börtönnel bünteti a régészeti lelőhelyek kirablását - mutatott rá az ásatást vezető szakember.