A katonák vidéken földművelőket gyilkolnak le és az eseteket úgy állítják be, mintha az áldozatok baloldali lázadók lettek volna - áll a törvénytelen és megtorlatlan kivégzéseket dokumentáló nemzetközi megfigyelő misszió szerdán közzétett jelentésében. A kormány válaszképpen bizottságot állít fel és vizsgálatot indít az ügyben, ugyanakkor azzal vádolja a gerillákat, hogy civilnek álcázzák magukat.
A keménykezű Alvaro Uribe elnöksége alatt a hadsereg kiszorította a lázadókat a nagyvárosokból és a fő útvonalak környékéről, és a nagyobb biztonság nagyban hozzájárult a gazdaság feléledéséhez.
Vidéken viszont egyre gyakoribbak a túlkapások - hívja fel a figyelmet a spanyol, francia és amerikai ügyvédekből álló megfigyelői csoport, az International Observation Mission on Extrajudicial Executions and Impunity in Columbia. A misszió adatai szerint az elmúlt öt évben 955 személyt végeztek ki bírói eljárás nélkül, míg az előző ötéves periódusban jelentősen kevesebb, 577 illegális kivégzés volt. A megfigyelők szerint a katonák a hitelesség kedvéért számos alkalommal a lázadók egyenruhájába bújtatták az áldozatok holttestét.
Sergio Jaramillio hadügyminiszter-helyettes szerint a negyven éve működő Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldali gerillaszervezet stratégiája az utóbbi években megváltozott. Egyenruhás csapatok helyett kisebb, civil ruhás egységeket vetnek be. "Nehezen kezelhető szürke zóna alakult ki a lakosság és a gerillák között" - mondta a miniszterhelyettes.
Jaramillio azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem tolerálja a katonák jogsértéseit, de megnehezíti a vizsgálatot, hogy a lázadók ártatlan földművesnek álcázzák az elesett gerillákat. "A FARC szó szerint utasította a harcban elesett lázadók hozzátartozóit, hogy törvénytelen kivégzéssel vádolják a hadsereget."
A dél-amerikai köztársaságban csaknem fél évszázada harcolnak a mindenkori kormányerők rövidebb-hosszabb megszakításokkal a marxista forradalmárokkal, illetve a velük is szembenálló jobboldali, szélsőjobboldali félkatonai szervezetekkel, amelyeket gyakran a drogbárók pénzelnek.
Uribe 2002 óta tartó elnöksége alatt 31 ezer gerilla adta le fegyverét különböző kedvezményekért, például enyhített börtönbüntetésért cserébe. Az elnök szeptemberben az ENSZ közgyűlésén bejelentette, hogy a paramilitarizmus korszaka véget ért és kizárólag reguláris csapatok harcolnak a lázadókkal.
"Ha a fegyverhasználati monopólium azt jelenti, amit az adatok mutatnak, jelesül hogy a katonák egyre több törvénytelen kivégzést hajtanak végre, akkor csak annyi történik ebben az országban, hogy a paramilitáris alakulatok helyett most a hadsereg követ el bűncselekményeket" - mondta David Martinez, a jelentést készítő misszió egyik tagja.
"A lázadók ellenőrzése alatt álló vidéki területek lakosságát kollaboránsként kezeli az Uribe-kormány" - mondta Martinez. "Ez az elv érvényesül, mióta Uribe hatalomra került, a gyakorlati következmény pedig az önkényes letartóztatások és illegális kivégzések számának gyors emelkedése."
A Egyesült Állomok által is támogatott Uribe első elnöki periódusában jelentősen visszaszorította a városi bűnözést, és tavaly újraválasztották. A jelentés megnehezítheti a dolgát, ugyanis Uribe szabadkereskedelmi megállapodást próbál kiharcolni Washingtonnál, miközben a demokrata többségű Kongresszus az emberi jogok kolumbiai helyzetét vizsgálja.
Jaramillio kijelntette: a kormány komolyan veszi a megfigyelők vádjait, de "teljességgel alaptalan" állítás, hogy bárkit is bizonyíték nélkül kollaboránsnak minősítenének.