Mindeközben a tojás szilárdan tartja magát a konyhaművészet minden területén, és karrierje valójában soha nem hanyatlott. A "minden napra egy tojás" óhaj nem csak a mesében érvényes. Világszerte csaknem öt és fél milliárd, nálunk ebből 15 millió millió tyúk "gondoskodik" arról, hogy a kívánság beteljesüljön. Ez is indokolja a nemzetközi döntést, hogy 1999 óta tojás világnap is van, minden év októberének második péntekjén.

- Háromnapos tojásfesztivált hirdettünk meg ez alkalomra - tudatja Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára, s az ünneplést további indítékokkal is magyarázza: - A fogyasztók figyelmét szeretnénk felhívni erre a rendkívül értékes, biológiailag tökéletes táplálékra, ami amellett, hogy még mindig olcsó, sok vitamint, fehérjét, ásványi anyagot tartalmaz, emiatt étrendünk nélkülözhetetlen része.

- Az olcsóságát talán nem kellene éppen most hangsúlyozni, mikor kéretlen jövőbelátók jóslata szerint a normál körülmények között 20-25 forintos tojás ára elérheti az 50 forintos darabárat is.

- Mi ezt semmiképpen nem szeretnénk, s reméljük, hogy nem is következik be! - kapjuk a megnyugtatónak szánt szavakat a titkártól, aki azért elismeri: van némi valóságalapja a jövendölésnek. És, hogy ez mi? A baromfi neveléséhez szükséges takarmány rendkívüli drágulása. Ez vonatkozik a gabonafélékre és a szójára is. A változó, gyakran szeszélyes időjárás nem kedvezett a takarmánynövényeknek és ez ma már világjelenség. A kevesebb takarmánynövény iránti kereslet viszont nagymértékben megnőtt, mivel üzemanyagként is hasznosítják, főként a kukoricát és a szóját. Ezen kívül Kína és India lakossága is "rákapott" fogyasztásukra, az eddig egyeduralkodó rizs mellett. A piaci törvények szerint a kereslet ilyen mértékben történő növekedése természetszerűen vonta maga után az áremelkedést is.

Magyarországon korábban jellemző volt a túltermelés kukoricából, búzából, az idei termés azonban (az előrejelzések szerint) a hazai szükségletet sem fedezi. A tojás árának emelkedése - bár eddig még nem volt drasztikus - ezekkel az okokkal magyarázható. Ehhez még hozzájárul a csomagolóanyag 20-25 százalékos drágulása is, márpedig a tojást kötelező csomagolni, - annak ellenére, hogy a természet eredendően "becsomagolta".

- Ne csak az árról beszéljünk, hiszen az EU tojás iránti kitüntető figyelmének alapvetően nem ez az oka.

- Abba sok egyéb fontos dolog belejátszik! A tojás forgalomba hozatalának szabályai rendkívül szigorúak és szabályozottak. Minden tétel tojásnak azonosíthatónak kell lennie, vagyis kísérő dokumentumaiban fel kell tüntetni származási helyét, termelési módját is. Ezért kötelező a tojásokon a regisztrációs számok szerepeltetése, melyek közül az első számjegy a termelőhelyet jelöli (amiből az is kiderül, hogy szabadon tartott, vagy ketrecben nevelt baromfitól származik a tojás). A második betűjel az országra, a származási helyre utal. Import esetében a tagországok közötti forgalomban is kötelező a regisztrációs szám használata. A szigor ellenére is előfordul anonim tojás - tudjuk meg Földi Pétertől.

A kistermelők esetében más szabály érvényesül. Aki 50 tyúknál nem nevel többet, annak nem kötelező regisztrálni a tojásokat, de azokat csakis a termelő árulhatja és csak azon a telephelyen, ahol a tyúk megtojta azokat.

- Éveken át azt hallottuk, láttuk is a piacokon, boltokban, hogy rengeteg a tojás, túltermelés van egész Európában. Akkor most mesterséges a pánikkeltés, vagy valóban "sztrájkolnak" a tyúkok?

- Egy időben, főként 2004 környékén valóban a túltermelés volt jellemző, de ez - úgy tűnik - már "lecsengett", így a kínálat valóban csökken.

Magyarország közismerten nagy tojásfogyasztó, az egy személyre jutó fogyasztás szempontjából a világ élvonalába tartozik, hiszen évente 300 tojás jut egy magyarra. Az uniós csatlakozás óta növekszik a behozatal, a tojásforgalom 20 százalékát ez adja. Sokféle tojás van forgalomban, ionizált, ultraibolya sugarakkal kezelt, ózonos és bio-tojás is kapható a piacokon. Ez utóbbi rendkívül drága, a normál tojás árának kétszerese, mert nagyok az előállítási költségei.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a piacon 30 forintos tojásért csak 18 forintot kap a termelő, aki legtöbbször egy személyben a kereskedő is. A tojás eladóját 20 százalék forgalmi adó is terheli. Mindent egybevetve nem könnyű elérni, hogy mindenki jól járjon, a termelő, a kereskedő is megtalálja számítását és a fogyasztó is elfogadható áron jusson ehhez a nem ok nélkül kedvelt és favorizált termékhez.