Erről az olajügyekben keletkezett titkos iratok felszabadításával foglalkozó tárcaközi bizottság tájékoztatta pénteken az MTI-t. A bizottság pénteki ülésén a titkosítás feloldásának és az iratok adatvédelmi szempontból szükséges anonimizálásának folyamatát tekintette át.
A szolgálatoknál lévő olajügyi iratok minősítésének átvizsgálását először a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) végezte el és október 2-án számos dokumentumot nyilvánosságra hozott. Az NBH internetes oldalán húsz dokumentum található, van közöttük olyan, amelyet eredetileg 2078-ig titkosítottak. Az anyagokból minden személyes adatot kihúztak.
Ezen a héten a Nemzetbiztonsági Iroda is feltette internetes lapjára a Pallag-bizottság munkája során keletkezett, az NBI kezelésében lévő és nyilvánosságra hozható iratokat, összesen 29 oldalt.
A bizottság a jövő héten tartja következő ülését.
A kormány június végén hozott létre munkacsoportot a mintegy 80 ezer oldalnyi, olajügyekkel foglalkozó anyag vizsgálatára, illetve titkosításának felülvizsgálatára. A munkacsoportban valamennyi titokgazda képviselteti magát.
Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter szeptember elején kérte az egykori Pallag-bizottság minősítetett anyagainak újbóli felülvizsgálatát az érintett szervezetektől, mivel a több mint 35 ezer oldalas anyag nagy részét a titokgazdák az első áttekintés után nem hozták volna nyilvánosságra. Az olajügyek iratait vizsgáló munkacsoport szeptember végig kapott határidőt az újabb átvizsgálására.
Az olajszőkítés és az ezzel foglalkozó olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót június 22-én éjjel Budapesten ismeretlenek brutálisan megverték. Az oknyomozó újságíró az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik, Szemben a maffiával címmel könyve jelent meg a témában, illetve hasonló címmel filmet is készített.
Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális tevékenysége volt, a kilencvenes években óvatos becslések szerint is több százmilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO eltérő ára teremtett alkalmat. A két termék azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették, ezért színezték.