A világhírű magyar származású művész, Victor Vasarely képeinek kiállítására és művészetének ápolására 1971-ben létrehozott művészeti alapítvány igazgatótanácsnak tagjait október 26-ra egyetlen napirend pont megvitatására hívta össze az elnök. Ez pedig az intézmény felszámolása és feloszlatása. Az ügyvéd szerint ez az utolsó lehetőség az "összeomlás szélén álló csodálatos hely megvédésére". Szerinte ugyanis meg kell különböztetni egymástól az alapítványt mint jogi struktúrát, az Aix-en-Provence-i központot és a magyar alkotó művészetét.
Az alapítványi elnök a Le Figarónak elmondta: két felhő árnyékolja be a Vasarely Alapítványt. Az első Charles Debbasch, aki 1981 és 1993 között volt az alapítvány elnöke, s tíz év alatt 42 millió francia frankot (1,6 milliárd forintot) sikkasztott el, ami háromszáz kép eltűnését jelenti. Emiatt az Aix-en-Provence-i bíróság a férfit - a helyi egyetem jogi karának egykori dékánját - 2005-ben kétévi szabadságvesztésre ítélte, ebből egy évre felfüggesztve.
A másik problémát az jelenti, hogy az örökösök egyszerűen visszavették a Vasarely által az alapítványnak a fenntartásra és működtetésre adományozott összeget, s ezért az "pénzügyi zsákutcába került".
Debbasch leváltása után a festőművész egyetlen unokája, Pierre Vasarely és fiának második felesége, Michele Vasarely vették át 1997-ig az alapítvány irányítását. A művész halálát követően azonban Pierre-t gazdasági okokra hivatkozva Michele eltávolította az alapítványból.
A festő unokája azonban Vasarely végrendeletére hivatkozva - amelyben a magyar származású művész az alapítvány irányítására egyetlen alkalmas emberként unokáját nevezte meg -, bírósághoz fordult. A pereskedés azóta is tart a családtagok között.
Pierre Vasarely szerint Renaud Belnet elnöki mandátuma október 2-án lejárt, így nincs jogában megszüntetni az alapítványt. Az unoka úgy véli, hogy az ügyvéd egyetlen célja az időnyerés az alapítvány tönkretételére, ami után az épületet Aix-en-Provence városának kívánja adományozni.