A plenáris ülés előadói a nevelésügyet, a gyermekek illetve az ifjúság helyzetét - az elmúlt másfél évtized társadalmi, gazdasági folyamatainak kontexusában vizsgálják, azokra a problémákra fókuszálva, amelyek nem, vagy nem ilyen arányban jellemezték azelőtt az iskolát és amelyek megoldása égető.
Az előadások mellett kerekasztal-beszélgetéseken ütköztetik a résztvevők álláspontjukat többek között a "jó iskola", a tanuló felnőtt, az oktatási reform, a tartalmi szabályozás és a felelősség, valamint a pénz az oktatásban témákban.
A tanácskozáson nyolc szekcióülésen a gyermek és az iskola, a pedagógus témák mellett az oktatás strukturális problémái, az oktatást az iskolán kívül érő kihívások, az oktatás eredményessége, valamint az irányítás és források kérdése is napirendre kerül.
Benedek András közlése szerint a konferenciára mintegy 1000-1200 résztvevőt várnak.
A 15 oktatási szakmai szervezet által életre hívott kongresszushoz eddig összesen 77 tömörülés csatlakozott.
Az első magyar egyetemes tanügyi kongresszust 1848-ban szervezték meg, ezt követően 1896-ban, 1928-ban, 1948-ban, 1970-ben, legutóbb pedig 1993-ban tartottak ilyen tanácskozást az oktatás kérdéseiről.