Szili Katalin a horvát parlamenti elnökhöz fordul

Szili Katalin a jövő héten levélben fordul a horvát parlament elnökéhez, Vladimir Sekszhez a magyar határtól délre eső területek aknamentesítésének felgyorsítása érdekében. Az Országgyűlés elnöke erről szombaton, az udvari határátkelőnél beszélt újságírók

"Számtalan, a délszláv háborúban lerakott akna található még Horvátországban, közvetlenül a magyar határ mellett. Arra fogom kérni horvát kollégámat, támogassa, hogy a mentesítés mielőbb megtörténjen" - mondta Szili Katalin.

A házelnök magyarázata szerint az aknák felszedése azért is sürgető feladat, mert Horvátország is készül az európai uniós csatlakozásra. "Ez legkésőbb 2011-ig, Magyarország soros elnökségéig megtörténik, az integráció folyamatában pedig nagyon fontos a határ menti térségek megtisztítása".

Zámbó Péter ezredes, a Pécsi Határőr Igazgatóság parancsnoka azt mondta, az aknák emberéleteket nem veszélyeztetnek, amennyiben a lakosság a kijelölt határátkelőt használja a ki- és belépésre. Ugyanakkor véletlenül felrobbanó, vagy vadak által felrobbantott aknákra számítani lehet.

A mentesítés a normális határrendészeti viszonyok fenntartása érdekében elengedhetetlen lenne mindkét ország számára. Arról nem is beszélve, hogy a feleknek komoly terveik vannak a határszakasz turisztikai hasznosítására. Ez pedig gazdasági érdek is. Éppen ezért jelenleg is zajlanak egyeztetések, hogyan segíthetnénk a horvát félnek - tette hozzá Györkös Péter, Magyarország zágrábi nagykövete.

Zámbó Péter megjegyezte: aknától az elmúlt másfél évtizedben egyetlen magyarként egy alsószentmártoni asszony sérült meg, aki csigagyűjtés közben horvát területre tévedt, aknára lépett, majd sérülései miatt bal lábfejét amputálni kellett.

A parancsnok utalt arra, hogy Horvátországnak az aknákat 2009-ig kellene felszednie, de nem tudni, hogy van-e elegendő forrásuk a rendkívül költséges és aprólékos munkák elvégzésére. Elképzelhető, hogy a befejezés késedelmet szenved.

A délszláv háborúban a különböző szerb és horvát csapatok sok helyen telepítettek aknákat a Duna, a Dráva és a magyar országhatár által bezárt baranyai háromszögben.

Az aknásításról nem készültek vázlatok, ezért nem tudni, összesen hány robbanószerkezet található a föld alatt. Az évek óta rozsdásodó eszközök működése azonban kiszámíthatatlan, megtalálásuk csak a teljes terület speciális átvizsgálásával lehetséges.

Forrás: MTI