Thürmer a kisemberekről, a mumusokról és az éberségről

Az utóbbi időben mintha kevesebbet hallatna magáról a Munkáspárt, holott a népszavazás ügyében, a Magyar Gárda megalakulása kapcsán, az ismét kezdődő utcai zavargások apropójából a hazai politikai paletta szinte valamennyi képviselője kifejtette véleményé

Mi pártja állásfoglalása a szélsőjobb megerősödéséről, arról, hogy egyesek fasizálódási folyamatról beszélnek a történésekkel kapcsolatban?

Kétségtelenül tapasztalni ilyen jelenségeket, megjelent a Magyar Gárda, mérhető a Jobbik erősödése. Bennünket a háttérben meghúzódó mélyebb okok érdekelnek.
Azt gondoljuk, hogy alapvetően a jelenlegi szocialista-liberális kormány politikája váltja ki a társadalom elégedetlenségét. Egyre több a csalódott, dühös ember, sokan hiába várnak segítségre, félnek a holnaptól, hiszen bizonytalan, hogy lesz-e munkájuk, hogy mi lesz a kórházakkal. Mindemellett azt látni, hogy a politika legfelsőbb szintjein eluralkodott a gátlástalanság, nincsenek már erkölcsi megkötések, a kormány mindent megenged magának. Az MSZP és az SZDSZ lazán átlépett az őszödi beszéden, kvázi követendő erkölcsi példaként tárta a társadalom elé. Mindebből nem kérnek az emberek. Ebben a helyzetben teljesen érthető az a jelenség, hogy az emberek egy része értékeket, kapaszkodókat keres, mindegy, milyen az az érték, jó vagy rossz. Ez a törekvés hívja életre az olyan szervezeteket, mint a Magyar Gárda.

Ugyanakkor úgy vélem, a kirekesztőnek tartott ideológia nem feltétlenül kellene, hogy értékként álljon az emberek előtt. Különösen aggasztó ez, látva a náci jelszavakat skandáló fiatalokat. A baloldal mivel próbálja ezt ellensúlyozni?

Szeretném leszögezni, hogy a Munkáspárt elítéli a szélsőjobboldali jelenségeket, elhatárolódunk a Magyar Gárdától, azoktól a szélsőséges megnyilvánulásoktól, amelyek az elmúlt napokban a Parlament előtt történtek. A társadalom gondjaira nem ez a megoldás.



Milyen alternatívát kínálnak önök? Hogyan igyekeznek megszólítani az elégedetlenkedő tömeget? Milyen terük maradt a demonstrálásra akkor, amikor sokan nem merik utcára hívni a szimpatizánsaikat, mert tartanak egy esetleges provokációtól?

Úgy vélem, ha azt akarja az ország vezetése, hogy ne legyen szélsőjobb, akkor nem kell bántani az olyan baloldali erőt, mint a Munkáspárt. Ugyanis most, szeptember 21-én nem a Magyar Gárdát fogják bíróság elé állítani, hanem a Munkáspártot. 2005-ben azt mondtuk egy bírósági ítéletről, hogy az politikai ítélet, amiért feljelentettek bennünket, és ezért bíróság elé állítják – a rendszerváltás óta először – egy teljes párt teljes vezetését. (2005-ben a Munkáspárton belüli pártellenzéket Thürmerék kizárták, amiért azok a bírósághoz fordultak, amely nekik adott igazat; erről állította a Munkáspárt vezetése, hogy politikai ítélet. Ennek folyományaként a Fővárosi Bíróság elnökének feljelentésére az ügyészség vádat emelt, amiért szeptember 21-én a Munkáspárt teljes vezetése a bíróság elé áll. A Szerk.) Ezt csak azért hozom szóba, mert a Magyar Gárda vezetését senki sem állítja bíróság elé, nem tiltják őket be, tessék-lássék módon lép fel ellenük a kormány.

Milyen jogalapja lenne a kormánynak fellépni a gárdával szemben, hiszen az alapszabályukban nem szerepelnek alkotmánysértő passzusok, és eddig még nem történt olyan atrocitás, ami mögött hivatalosan is a Magyar Gárda állt volna.



A Munkáspárttal szemben soha nem kerestek jogalapot, mégis nagyon ügyesen felléptek ellenünk. Ugyanezt megtehetnék a szélsőjobboldallal szemben is. Ha velünk kapcsolatban megkérdőjelezik a véleménynyilvánítás szabadságának a jogát, miért nem kérdőjelezik meg ugyanezt a másik oldalon? Kettős mércével mérnek, és valójában nem akarják megfékezni a szélsőjobboldalt, mivel a mostani kormánynak kapóra jön, hogy találtak egy mumust, amelyikre folyamatosan mutogatni lehet. Hadd mondjak még egy példát. Görögországban most voltak a parlamenti választások, amelyen megbukott a szocialista párt. Kik erősödtek meg? A kommunisták és a szélsőjobboldal. Ha nálunk nem engedik megerősödni a kommunistákat, meg fog erősödni a szélsőjobboldal; észre sem vesszük, és pillanatokon belül a fejünkre nő.

Ne feledkezzünk el a magát tömegpártnak definiáló Fideszről sem, amelynek a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint nagyon jelentős a támogatottsága. Mennyiben kínál alternatívát a Fidesz az ön által sorolt, hibásnak mondott kormányzati intézkedésekkel szemben?

Nem tudjuk megítélni, mit tenne a Fidesz hatalomra kerülve. Azt látjuk, hogy nem lehet a társadalmi problémákat a kormány elmozdítása nélkül megoldani. Ezt a kormányt pedig csak egy módon lehet távozásra bírni, ha mindenki összefog, akinek nem tetszik a neoliberális gazdaságpolitika, aki nem ért egyet a kórházak, iskolák bezárásával. Mi egyetértünk azzal, hogy legyen egy széleskörű, közös társadalmi gondolkodás és cselekvés a rossz politikával szemben.

Ennek melyek az alkotmány által biztosított lehetőségei? A Fidesz a népszavazást kínálja a bajok orvoslására.

A népszavazás hívei vagyunk, magunk is kezdeményeztünk referendumot, azt gondoljuk, hogy a küszöbönálló népszavazás jogos eszköz. Sajnáljuk, hogy – többek között a kormány kezdeményezésére – nevetségessé teszik a népszavazást, és ennek aligha lesz bármi komoly következménye. Tucatnyi kérdésről nem lehet normálisan dönteni. Az összefogásnak ugyanakkor vannak konkrét megnyilvánulásai is. Ilyen például az élőlánc a nagycsaládosok szervezésében. Nem a Fidesz gyűléseit kell alapul venni. Olyan közös megmozdulásra van szükség, amelyen nem egyik vagy másik párt tábora van jelen, hanem a társadalom különböző rétegeinek a képviselői. A magunk részéről teszünk ezért. Most is épp Szombathelyről jövök, ahol megpróbáltuk eladni a Munkáspárt politikáját úgy, hogy kerestük a csatlakozási pontokat más politikai erőkhöz, civil szervezetekhez.

Terveznek az ősz folyamán nagyobb szabású demonstrációt, ahol szélesebb tömegek előtt ismertetik a programjukat?

Éberek vagyunk. Ott voltunk például a dunaújvárosi Hankook-gyár ügyében, és az ott elért siker részben a miénk is. Ezen a pályán kell maradnunk, a munkások, a kisemberek oldalán. Amikor látjuk, hogy az ő érdekeiket sértik, akkor önálló akciókat is kezdeményezünk, illetve támogatni fogunk minden olyat, ami a céljainkat szolgálja. Legutóbb éppen a KDNP vasárnapi munkavégzés elleni kezdeményezéséhez csatlakoztunk.

Lát arra esélyt, hogy a Gyurcsány-kormány ne töltse ki az idejét a ciklus végéig?

Jogilag nem látok erre esélyt, viszont a társadalom nyomásának hatására az MSZP vezetésén belül következhet be változás. Elérkezhet az a pillanat, amikor az MSZP vezetése azt mondja, hogy kisebb kockázat kivárni a választási ciklus végét, mintsem vállalni egy előrehozott választást. Az országnak egyébként ez utóbbi tenne jót.

Milyen mozgástere lehetne egy új kormánynak a reformok továbbvitelében? A Munkáspárt mit tenne?

Nem vagyunk reformellenesek, de mondjuk a kórházak eladását nem tekintjük reformnak, csupán szimpla privatizációnak. Ellenben készek vagyunk egy korszerű egészségügy vagy oktatás támogatására, de ezeknek az árát nem a tömegekkel kell megfizettetni. Legyen igazságos társadalmi közteherviselés, magyarán a gazdagok nagyobb mértékben vegyenek részt a közterhek viselésében, amely csak egy módon valósulhat meg, ha nem ingatlanadót vezetnek be, hanem luxusadót. Egyáltalán: megadóztatják a külföldi tőkét és a magyar nagytőkét.

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke
1953. április 14-én született, Budapesten.
Édesapja hivatásos honvédtisztként dolgozott, jelenleg nyugállományban van. Munkája mellett megszerezte a hadtudományok kandidátusa, majd doktora címet. A tudományos életben jelenleg is részt vesz. Édesanyja hímzőnőként dolgozott, jelenleg nyugdíjas. Élete nagyobb részét gyermekei nevelésének szentelte. Egy húga van, foglalkozása pedagógus.

1971-76 között elvégezte a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemét.
1976-80 között a Külügyminisztérium munkatársa.
1980-82 között a moszkvai magyar nagykövetségen külszolgálatot teljesített.
1982-88 között a korábbi kormánypárt, az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa.
1988-89 között a korábbi MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója.

1989-ben részt vett a Munkáspárt megszervezésében. A párt első kongresszusán, 1989. december 17-én megválasztották a Munkáspárt elnökévé.

1989 óta a Munkáspárt elnöke.

1980-ban doktori fokozatot szerzett nemzetközi politikai szakból. Több könyv és cikk szerzője a nemzetközi kapcsolatok és a magyar belpolitika kérdéseiben.

Tagja a Correspondence International nemzetközi folyóirat igazgató tanácsának.

Hobby: úszás, turisztika és idegen nyelvek tanulása. Több nyelven beszél, köztük angol, orosz, német, szerb, olasz, spanyol nyelven.

Nős, felesége újságíró. Két gyermeke van. Fia újságíró, leánya gimnazista.