Szokatlan leánykérések

Vágó nem teketóriázott, Koós drámázott, Balzsaynak pedig a pálinka segített. A lánykérés nagy elhatározás. Elhangzását rendszerint elérzékenyülés követi, legalábbis a friss menyasszonyok részéről. De vajon hogy élik meg a férfiak a nagy pillanatot? Híress

Vágó István élete 1979-ben változott meg. Már gyűrűs menyasszonya volt, az esküvőt áprilisra tűzték ki. Meghívták azonban őket egy filmbemutatóra, ahol a vőlegényt eltalálta Ámor nyila.

- Nos, egyik oldalamon ült az én fekete hajú arám, a másikon egy szőke lány. Barátnője a szintén tévébemondó és az ottani programot konferáló Baleczky Annamária „ránk bízta”, amíg ő dolgozik. Megláttam, és azonnal tudtam: „átszállót” veszek. És valóban, hosszas cím- és telefonnyomozások, sikertelen próbálkozások és sikeres manőverek után végül találkozhattam vele. Még virágot is vittem neki, ami azóta - amilyen neveletlen fráter vagyok - nem szokásom – mesélte a kvízmester.

Februárban kezdett udvarolni Juditnak és nem várt sokáig a lánykéréssel. Nem volt hosszas tervezgetés, sem gyertyafényes vacsora, István nem teketóriázott.

- Áprilisban sétálgattunk és elmentünk a Tanács épülete előtt. Kérdeztem, hogy felmenjek-e bejelentkezni, ő pedig – mivel azt hitte, viccelek – azt válaszolta, hogy igen. Hát, én felmentem, hogy időpontot kérjek, és onnantól az én kedvesem is komolyan vette a döntést. Július 21-én esküdtünk.

Koós János már javában a férjek életét élte, mikor betoppant az életébe a nagy szerelem, ami ellen nem tehetett semmit.

- Halálosan szerelmes lettem ebbe a Dékány Sarolta nevezetű hölgybe Nem kértem én semmit, csak azt mondtam, ha nem leszel az enyém, meghalok. Annyira megsajnált, hogy az enyém lett. Hat perc alatt elváltam az első feleségemtől, aki nagyon rendes hölgy volt és látta a szememen, hogy ez nem egy szokásos félrelépés, hanem szerelmes vagyok.
Több mint harminc éve vagyunk házasok, született két gyönyörű gyermekünk. A házassági évfordulónkat nem ünnepeljük, mert nekünk minden nap ünnep azóta.

Balzsay Károly 24 évesen döntötte el, hogy gyűrűt vesz kedvesének, Tücsinek. Mindez 2003-ban történt, a páros akkor két és fél éve volt együtt. A bunyós azt mondja, izgult egy kicsit.

- Elhatároztam, hogy elveszem és vettem egy köves gyűrűt. Nem voltam túl romantikus, mert a vacsorát Tücsivel főzettem meg. Mondtam neki, hogy most eltöltünk egy szép estét és állítólag furcsán viselkedtem. Ő megfőzött, én vittem gyertyát és persze az ékszert. Letérdeltem elé és megkérdeztem, hogy hozzám jönne-e. Ő csak annyit bírt kinyögni, hogy Jézus Mária! Kérdeztem, hogy akkor ez most milyen válasz? Mondta, hogy igen - emlékezett vissza Karesz, aki azóta boldog apuka.

Csakhogy ott volt még egy fontos személy, akitől szintén ki kellett érdemelni a beleegyezést: a leendő após. Karesz ezt a látogatást nem egyedül ejtette meg.

- Magammal vittem egy üveg szilvapálinkát és azt mondtam: „Figyelj István, elkérném a lányod kezét.” Ő pedig rögtön hozta a poharakat. Ezt nem lehetett elszúrni, mert velem volt a pálinka.

Mindegy tehát, hogy milyen körülmények között hangzik el a nagy kérdés, a lényeg, hogy a válasz igen legyen.
Forrás: netbulvar.hu