Demszky dugódíja és a szokásos kiskapuk

Balesetek, útlezárások, megbénult a város. Ezek sajnos már nemcsak mindennapos események Budapesten, hanem szinte óránként történik valami, ami megnehezíti a közlekedést a fővárosban. Demszky Gábor, főpolgármester szerint, a jövő évtizedtől Budapest bizon

Demszky Gábor az Európai Mobilitási Hét megnyitóján beszédében hangsúlyozta: nem lát más megoldást - a belső városrészek környezeti terhelésének csökkentésére. Hozzátéve: a kezdeményezés már Európa számos városában bevált.

Ázsiában született meg, több mint harminc éve, de mostanában inkább európai országokban hódít a városok forgalmi terhelését csökkentő dugódíj. A díjszedés környezetvédelmi céljai mindenütt megvalósultak, a legutóbbi stockholmi példa pedig egyértelmű sikertörténet.



Városi behajtási díjat először Szingapúrban vezettek be 1975-ben, azóta Bergen, Trondheim, Oslo és London is élt ezzel a lehetőséggel. Az elv támadhatatlan: aki autójával behajt a város központba, az többletterhet okoz a társadalomnak. Lebénítja a forgalmat, elfoglalja a szűkös közterületet, szennyezi a levegőt, zajt csinál. Így nem jogtalan kérés, hogy a finanszírozásba is beszálljon. Ez nem egy újabb értelmetlen sarc, hanem a városi környezet igénybevételének szerény díja, amit akár parkolók, úthálózatok építésére is lehet fordítani.

A budapesti közlekedés kezdetei
1873. november 17-én Budapest Főváros Tanácsa átveszi a város ügyeinek intézését, a város lakosságát egy dinamikusan fejlődő, változó főváros látványa ragadja magával. Már épül a Margit-híd, a főváros második állandó hídja. A kövezett, aszfaltozott utcákat gázlámpák világítják meg. Hangos kürtszó mellett robogó lóvasutak szállítják az utasokat a terjeszkedő város egyre távolabbi végpontjai között. Épül Budán az új, különleges közlekedési eszköz, a gőzüzemű fogaskerekű, kövezik, aszfaltozzák a Kerepesi (ma Rákóczi) utat, folyik a pesti utcák "bulvárosítása". 1876-ra megépül a Margit-híd, amely újabb kapcsolatot teremt az egyesített városok között, és alig három év múlva már a lóvasút is átvezet a hídon, összekötve Pestet Budával és Óbudával. Az 1887-es kísérlet után két évvel megindul a villamos-forgalom a főváros utcáin. Kiépül a kezdetben gőzüzemű, később villamosított helyiérdekű vasúti hálózat is, amely a főváros és környéke utasforgalmában, közellátásában egyre növekvő szerepet tölt be.
Demszky Gábor közlése szerint dugódíjat azok fizetnek majd, "akik egy bizonyos térségbe, mondjuk Budapest közigazgatási határain belülre belépnek gépkocsival". Ez a megoldás - a belső városrészek környezeti terhelésének csökkentése. A főpolgármester 2011-re tervezi a rendszer bevezetését.

Hegyi Gyula, az Európai Parlament magyar szocialista párti képviselője örvendetesnek tartja, hogy a behajtási díjat Demszky Gábor is támogatja, de véleménye szerint ezzel nem kéne 2011-ig várni. Politikai akarattal a rendszert már 2009-ben be lehetne vezetni, s "Demszky Gábor főpolgármesteri pályájának szép fejezete lenne egy korszerű, a városlakók egészségét és az új urbanisztikai elveket kifejező közlekedéspolitika bevezetése. Több autó egyszerűen nem fér el Budapesten, ideje átszállni a tömegközeledésre vagy a biciklire" - áll az EP-képviselő hétfői közleményében.

Dr. Andics László, a Magyar Autóklub Közép-magyarországi Régió elnökét kérdeztem, hogy mi a véleménye a dugódíj bevezetéséről.

- A Magyar Autóklubot még nem kérték fel, hogy hivatalosan fejtse ki az álláspontját. – kezdte Andics László. Annyit mindenképp mondhatok, mint Budapesten közlekedő ember, hogy ez a helyzet már elviselhetetlen, ami a fővárosban van az utakon. Nem erre a több mint 1 milliós gépjárműparkra tervezték annak idején a várost, különösen nem a belvárost. Valami elhatározásnak mindenképpen kell születnie, nem tudom, hogy erre a dugódíj vagy valami más a megoldás, de kell. Akár forgalomszervezés is lehet, de egy olyan autósokat érintő közlekedési struktúrát kellene kialakítani, aminek jelenleg még a nyomait sem nagyon látjuk.

Mindenképpen a parkolást kéne megoldani, azon a zónán kívül, ahol korlátozni akarják a gépkocsik forgalmát. Tehát azok, aki a peremkerületekből vagy az agglomerációból jönnek be, azoknak legyen hova letenni biztonságosan az autót, és utána igénybe tudja venni a tömegközlekedést, ez elsőként a legalapvetőbb dolog. A másik, hogy szerintem még vannak tartalékok, úgynevezett forgalomszervezési területen. Nem biztos, hogy mindenhol meg kellene őrizni a kétirányú forgalmat. A világban számos nagyváros van, ahol hasonló helyzettel szembesültek és jó pár kérdést meg tudtak oldani forgalom szervezéssel. Egyirányúsítással, vagy fokozottabb, időszakos egyirányúsítással, amikor csak meghatározott időpontokban lenne a korlátozás. A harmadik nagy feladat, hogy a tömegközlekedést olyan szintre kell fejleszteni, hogy az utazó közönséget, akik nem tudnak a járműveikkel a belvárosi területekre bejutni, azoknak biztonságos legyen a tömegközlekedéssel való eljutás a célállomásra.

- Az infrastrukturális beruházások mennyiben segítenék már akár a mai közlekedési hálózatunkat is?

- Ha az M0-s elkészülne körbe a városon jelentős mértékben csökkenne a forgalom. Manapság a külső gyűrűnek nevezett Hungária körút, Könyves Kálmán körúton való átjutás órákig tart a délutáni órákban. Ezeknek a járműveknek a döntő többsége el akar jutni valamelyik autópályára, akár az M1-esre vagy M7-esre. Ha ezt nem tudja megtenni a városon kívül, akkor kénytelen a városon belül közlekedni.

- Mit gondol mennyire, rettentené el a díjfizetés összege az autósokat? Egyáltalán visszatartó erő lenne ez, hiszen kifizetik, és mindenki ugyanúgy közlekedik a fővárosban, így a dugók sem szűnnének meg.

- Igen, valószínűleg mindenki keresi majd a kiskaput. Egy ilyen rendelkezés végrehajtásánál ezek valahogy mindig megnyílnak. Így a díjbevezetéstől, mint magánember nem várok túl sokat, szóval nem biztos, hogy a dugódíj vissza fogja tartani az autósokat, hogy közlekedjenek.

Évi 400 halott a légszennyezés miatt
Az elmúlt 17 évben lehetősége lett volna a városvezetésnek, hogy radikálisan csökkentse a főváros légszennyezettségét, de ez nem történt meg. Sőt, villamosjáratokat szüntettek meg, romlottak a gyalogos közlekedés feltételei, bicikliút alig épült, az autók száma pedig jelentősen nőtt. Egy nemrég készült felmérés szerint Budapesten évente több mint 400 ember hal meg a légszennyezés közvetlen következményei miatt, egy fővárosi lakos várható élettartama pedig három évvel rövidebb, mint egy tiszta levegőjű város lakosáé.
Forrás: ma.hu