Járai Zsigmond egy gazdasági és pénzügyi műhely megalakítását javasolta, amely föltárja a nemzeti vagyon széthordásának követhető és eleddig követhetetlen útjait.
A jelenlévők abban is megállapodtak, hogy az 1956-os forradalom kirobbanásának emléknapján, október 23-án, felhívással fordulnak a hazai, a Kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyarokhoz: Milyen legyen Magyarország?
Szó esett a Márciusi Charta Alkotmánybírósághoz benyújtott első beadványáról. A szervezet jogászai és orvosai bíznak abban, hogy az elmúlt hónapokban kidolgozott egészségügyhöz kapcsolódó és az azt kiegészítő beadványukkal az Alkotmánybíróság már az ősz folyamán foglalkozik.
Csoóri Sándor a tanácskozáson bejelentette, hogy amennyiben az alapító tagok úgy határoznak, találkozót kezdeményez a Márciusi Charta Sólyom László köztársasági elnökkel a civiltársadalom egyre inkább elmérgesedő viszonyáról. A találkozó kérésének az alapja ugyanaz a mondat lesz, mint ami az alapítólevélé volt: "Egy nemzet boldogsága inkább függ az emberek jellemétől, mint a kormányzás formájától."