A sztratoszférában - 15 és 25 kilométer magasság között - a lyuk már most 23 millió négyzetkilométer nagyságú, de maximális kiterjedését rendszerint csak szeptember 20. és 25. között éri el - mondta el az AFP-nek az ENSZ égisze alatt működő meteorológiai szervezet szakértője, Geir Braathen. Tavaly az ózonlyuk maximális kiterjedése 29,5 millió négyzetkilométer volt, és szokatlanul hosszú ideig, négy hónapig fennmaradt.
Az ózonhiányos terület a déli féltekén a téli hidegben alakul ki, általában augusztus elején jelenik meg és november, illetve december közepe között "szívódik fel". "Mivel idén a sztratoszféra hőmérséklete egy kissé kevésbé hideg, előfordulhat, hogy az ózonlyuk is valamivel kisebb lesz" - fejtette ki Braathen az ózonréteg vasárnapi világnapja előtt.
Az oxigénből kialakuló ózonmolekula lehetővé teszi a Nap veszélyes ibolyántúli sugarainak megszűrését - ezek a sugarak ártanak a növényzetnek és bőrrákot okozhatnak az embereknél.
A földet védő ózonréteget különböző vegyipari termékek, főleg a klór és az aeroszolokban és hűtőgépekben használatos CFC gázok károsítják, ezért az utóbbiak használatát korlátozták az 1987 szeptember 16-án megkötött montreali egyezményben.
A montreali egyezményt aláíró országok képviselői a jövő héten ismét találkoznak a kanadai városban. Az egyik nagy vitatéma az ózonrétegre a CFC gázoknál is tízszerte károsabb HCFC gázok használata lesz - ezeket a vegyi anyagokat ugyanis a fejlődő országok ma még korlátozás nélkül alkalmazhatják hűtési rendszereikben.