A boldoggá avatási eljárás abban az egyházmegyében indul, melyben a jeles személy hosszú ideig élt, vagy ahol meghalt, Bálint Sándor esetében ez a Szeged-Csanádi Egyházmegye - mondta a püspök.
A kánonjogi folyamat elindítását néhány évvel ezelőtt az egyházmegye korábbi vezetője, Gyulay Endre püspök kezdeményezte - tette hozzá.
Néhány hónapja befejeződött az ismerősök, tanúk meghallgatása, illetve Bálint Sándor műveinek összegyűjtése, a munkáról vaskos jegyzőkönyv készült, s ezzel lezárult a boldoggá avatási eljárásnak az egyházmegyében folyó része - fogalmazott Kis-Rigó László.
A dokumentumokat a napokban a püspök eljuttatatta a Vatikánba, ahol a Szentté Avatási Ügyek Kongregációja folytatja a vizsgálatot, s dönt arról, Bálint Sándor élete alapján példaképnek tekinthető-e, s volt-e olyan erény, melyet hősies fokon gyakorolt. Az eljárás két-három évtől évszázadokig is tarthat - közölte a püspök.
Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész, "a legszögedibb szögedi", a XX. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja volt, munkássága Szeged és környéke, valamint a népi vallásosság kutatásában is kiemelkedő. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.