Bálnagyilkos washingtoni döntés

Egy amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva engedélyezte a haditengerészet számára olyan nagy erejű szonárberendezések használatát, amelyek veszélyesek lehetnek bálnákra és más tengeri emlősökre.

Az Egyesült Államok kilencedik, San Francisco-i kerületi fellebbviteli bíróságának háromtagú tanácsa többségi döntéssel úgy határozott: az amerikai hadiflotta hajói 11 tervezett tengeri gyakorlat során használhatnak szonárt a dél-kaliforniai partok közelében.

Andrew Kleinfeld bíró indokolása szerint "az amerikai nemzetbiztonsági érdekek nagyobb súlyúak a tenger élővilágában keletkező esetleges károknál". A fellebbviteli bíróság felülbírálta azt a korábbi bírói döntést, amely tiltotta a szonár használatát.

Kleinfeld azt írta: a közvéleményt különösen érdekli a természetes környezet és a megcsappant bálnaállomány védelme, de ebben az esetben "a nemzet védelméről van szó, jelenleg háborúban állunk, két országban is".

Az ellenvéleményt megfogalmazó Milan Smith bíró érvényben hagyta volna a tilalmat. Úgy véli, hogy a Nemzeti Természetvédelmi Tanács keresete alapján indított eljárás során valószínűleg be fogják tiltani a nagy erejű mélytengeri hangradarok alkalmazását.

A szonár által kibocsátott hanghullámok - amelyeket a haditengerészetben elsősorban az ellenséges tengeralattjárók felderítésére használnak - megzavarhatják az állatokat, arra késztetve őket, hogy túl gyorsan emelkedjenek fel a felszínre.

A bálnáknál és a delfineknél az emberi keszonbetegséghez hasonló állapot alakulhat ki: a túlnyomás hirtelen csökkenésével a felszín felé törő állatok szöveteiben nitrogénbuborékok keletkeznek, ami életveszélyes légembóliát okozhat.

A környezetvédők már régóta ellenzik a hangradarok használatát. Egyes szakértők a bálnák, különösen a nagy mélységben élő csőröscetek időnkénti tömeges és megmagyarázhatatlan partra vetődését a szonártevékenységgel hozzák összefüggésbe.
Forrás: MTI