Az alkotmánybíróság a politika foglya lett

Az alkotmánybíróság, a parlament feloszlatása körül kialakult válság legfőbb döntőbírája a politika túsza lett a fiatal ukrán demokráciában meglévő jogi bizonytalanság és viszonylagos törvénytisztelet miatt.

Teljes a zűrzavar a törvényhozás feloszlatását vitatott érvekkel indokló Viktor Juscsenko Nyugat-barát elnök, a rendeletet elutasító kormány, a feloszlatott parlament továbbra is ülésező többsége és a munkavégzésében akadályozott központi választási bizottság között. Az elnöki rendelet alkotmányossági normakontrolljának kimenetele nem látható előre. A 18 tagú alkotmánybíróság hat-hat tagját az elnök, a parlament és a bírói kar jelöli.

A bírák "politikai színezete" nem feltétlenül függ attól, melyik keretben kerültek kinevezésre, és attól, hogy a Janukovics-párti Kelet-Ukrajnából vagy a Juscsenko-párti Nyugat-Ukrajnából származnak-e - írta az Ukrajinszka Pravda. A bírákat korrumpálni nagyon nehéz. Ez egy nagyon szűk közösség, és egy hirtelen véleményváltás bogarat tenne a többiek fülébe - véli a hírportál.

Juscsenko elnök azt sérelmezi, hogy túlpolitizálják az alkotmánybíróság munkáját, ami azzal fenyeget, hogy lejáratják a testületet. Ugyanakkor saját maga adta meg a jogi csatározás alaphangnemét azzal, hogy nem az alkotmánynak a parlament feloszlatására vonatkozó jogát szigorúan behatároló cikkével indokolta a döntését, hanem azzal, hogy "ez a kötelessége".

Az alkotmány viszont előírja, hogy a leköszönő parlament mandátuma akkor jár le, amikor az új törvényhozás első ülését tartja. Egy másik nagy kérdőjel a május 27-re kiírt előre hozott parlamenti választás sorsa, amelyet az oroszbarát kormánykoalíció egyelőre nem tervez megtartani.

Az ukrán alkotmánybíróság kedden jelentette be, hogy április 17-ig elhalasztotta az április 2-án aláírt elnöki rendelet ellen a kormánypárti parlamenti többség képviselői által benyújtott alkotmányossági óvás eredetileg szerdára tervezett tárgyalását.
Forrás: MTI