Amerikai vízumról egyeztettek a visegrádi és a balti államok

Az amerikai beutazási vízummal kapcsolatos washingtoni törvényhozási folyamat fejleményeiről folytattak megbeszélést szombaton a visegrádi és a balti államok külügyminiszterei.

Az Európai Unió Brémában tartott miniszteri értekezletének keretében cseh kezdeményezésre létrejött találkozóról Göncz Kinga magyar külügyminiszter tájékoztatta az MTI-t. Az úgynevezett vízumkoalíció célja - mint a miniszter elmondta - az amerikai vízummentességért való közös lobbizás, s a brémai konzultáció is ezt a törekvést szolgálta. Göncz Kinga ugyanakkor emlékeztetett: az Európai Bizottság is határozottan képviseli azt az álláspontot, hogy ezen a téren ne legyen különbségtétel az Európai Unió tagországai között. Ez az állásfoglalás különösen fontos a jelenlegi időszakban, amikor a washingtoni törvényhozásban vita folyik a kérdésről - tette hozzá.

Göncz Kinga elmondta, hogy a brémai találkozó keretében lett kollégájával kormányközi megállapodást írt alá arról, hogy a magyar vezetéssel áprilisban Moldovában megnyíló, úgynevezett közös vízumkérelem-átvevő központ munkájába Lettország is bekapcsolódik. Ennek keretében Chisinauban a magyar konzulátus segítséget nyújt Ausztriának, Szlovéniának, illetve mostantól Lettországnak is a vízumkérelmek átvételében, illetve a schengeni övezethez történő csatlakozásunk után a vízumok kiadásában is ezen országok számára. Lett kollégájával ugyancsak megerősítették azt a korábbi megállapodást, amelynek értelmében a két ország diplomáciai képviseletet nyit egymás fővárosában, eddig ugyanis itt nem voltak nagykövetségek.

Az uniós külügyminiszterek közel-keleti vitáját értékelve a magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta: egyetértettek abban, hogy a térségben végbement legutóbbi fejlemények új esélyeket kínálnak. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a mérsékelt arab országok egyre szorosabban működnek együtt egymással a válság rendezése érdekében, így aktívan közreműködtek a palesztin egységkormány létrehozásában. Az EU hiteles partner a közel-keleti rendezésben, igyekszik segíteni azt, részben pénzügyi támogatással, valamint humanitárius közreműködéssel, továbbá egyfajta közvetítői szerepvállalással a szemben álló felek közötti párbeszéd érdekében. A találkozón ugyanakkor nem született megállapodás a Palesztin Hatóságnak nyújtott, korábbi pénzügyi támogatás felújításáról, mindezt az EU a további fejleményektől teszi függővé.

A külügyminiszteri értekezleten szó volt a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétavédelmi bázisokról is. Ezzel kapcsolatban a miniszterek konzultációkat sürgettek egyrészt Oroszországgal, másrészt a NATO-n belül is - tájékoztatott Göncz Kinga, utalva arra, hogy az EU a továbbiakban is napirenden kívánja tartani a kérdést.

A miniszter megerősítette, hogy kollégáival ismét megvitatták az Iránban fogva tartott brit túszok ügyét. Ezzel kapcsolatban egyébként a külügyminiszterek már előző nap a foglyul ejtett brit tengerészek haladéktalan szabadon bocsátására szólították fel Teheránt, teljes mértékben támogatva London diplomáciai erőfeszítéseit. Göncz Kinga elmondta, hogy a szombati iráni vitában részt vett a tagjelölt Törökország képviselője is, aki elmondta, hogy a térségben fekvő Ankara megítélése szerint az ügyben milyen stratégia követhető. A magyar miniszter ugyanakkor nem erősítette meg azokat az értesüléseket, amelyek szerint közvetítői szerepre ajánlkozott volna.

A külügyminiszterek - mint közölte - nem támogatták az Iránnal való kapcsolatok teljes megszakítását, utalva arra, hogy ez inkább az ottani radikális csoportok erősödését segítené. Ehelyett az az álláspont fogalmazódott meg, hogy szankciókkal nyomást kell gyakorolni Teheránra az atomválság megoldása érdekében, közben ugyanakkor szükség van a párbeszéd fenntartására is.
Forrás: MTI