Az Ahtisaari-terv csak tárgyalási alap Moszkvának

Az orosz külügyminiszter tárgyalási alapként, nem pedig végső megoldásként jellemezte a Koszovó státusára előterjesztett ENSZ-tervet, amely a túlnyomórészt albánok lakta szerbiai tartományt elindítaná a függetlenséghez vezető úton.

"El sem tudom képzelni, miképpen hozhatna a BT a szerbek számára elfogadhatatlan döntést" - mondta Lavrov a német magazinnak, emlékeztetve: az összekötő csoport tavaly szeptemberi New York-i miniszteri ülésén elfogadott nyilatkozatában, amelyben támogatta Ahtisaari javaslatainak kidolgozását, egyben azt is leszögezte, hogy ezek a javaslatok nem ultimátumot képeznek majd, hanem a felek elé kerülnek további tárgyalások végett.

Ha Koszovó független állammá válna, az abban az értelemben lenne precedens, hogy az (1975-ös) Helsinki Zárónyilatkozat elveivel ellentétes módon, vagyis nem kölcsönös egyetértés alapján menne végbe - mutatott rá Lavrov, aki szerint az EU-ban nincs egységes álláspont Koszovó státusa ügyében (nem abban az értelemben, hogy miképpen szavaznak majd, hanem abban, hogy miképpen látják az egyes EU-tagok a helyzetet).

Lavrov megállapította, hogy a Koszovóra vonatkozó 1244-es BT-határozat számos rendelkezése nem teljesült. Így a határozat előirányozta, hogy a szerb rendőrség egyes, korlátozott részei, valamint szerb határőr egységek visszatérhessenek Koszovóba. Ez nem történt meg - jegyezte meg Lavrov, aki Európa szégyenének nevezte, hogy a szerb menekültek közül alig néhányan költöztek vissza Koszovóba.

Arra a kérdésre, hogy van-e távlati lehetőség az albánok és a szerbek pozícióinak közelítésére, Lavrov azt felelte, hogy erre kezdettől fogva gondolni kellett volna, rögtön az 1244-es határozat elfogadása után. "Azután, hogy BT-felhatalmazás nélkül szétbombázták Szerbiát... Mégis eljöttek az ENSZ-be, mert rájöttek, hogy valahogy ki kell kecmeregniük ebből a helyzetből. Elfogadták az 1244-est konszenzussal... De csak ami tetszett, azt hajtották végre belőle, ami viszont nem tetszett, az nem hajtották végre."

"Több mint kétezer szerb tűnt el Koszovóban. De semmi sem történt, noha az elmúlt 7-8 év alatt többször próbálkoztak valamiféle vizsgálat indításával. A 200-250 ezer szerb és más kisebbségi változatlanul Koszovón kívül él, és senki sem készül őket hazatelepíteni. Korábban kellett volna gondolkozni azon, hogyan lehet őket összebékíteni. Amikor szerb kolostorokat és templomokat gyújtottak fel, csak széttárták a kezüket. Az UNESCO sürgött-forgott, sopánkodott. Mi helyreállítottuk ezeket a kolostorokat, aztán újra felgyújtották őket" - közölte Lavrov.
Forrás: MTI