Állatkert a bőrünkön

Az emberi bőr a baktériumok láthatatlan állatkertje: alkarról vett bőrmintákban ugyanis több mint kétszáz baktériumfajt határoztak meg.

A kutatást vezető Martin Blaser mikrobiológia-professzor szerint azonban aggodalomra semmi ok, hiszen e baktériumok zöme már jó ideje rajtunk él, velünk együtt fejlődött, és sokan közülük létfontosságú szerepet töltenek be abban, hogy bőrünk egészséges legyen, írja a geographic.hu.

A New York-i Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja genetikai analízis segítségével határozta meg, milyen baktériumok népesítik be a vizsgált hat önkéntes – három nő és három férfi – alkarjának bőrét. A kutatók kivonták a bőrmintákban található baktériumokból a riboszomális DNS-t, majd egy különleges eljárás segítségével beazonosították a különböző baktériumfajokra jellemző genetikai régiókat. Az eljárást 8–10 hónap elteltével megismételték, hogy lássák, történt-e változás.

Az első vizsgálat alkalmával a csoport 182 baktériumfajt talált, a megismételt tesztben pedig további 65 fajt sikerült meghatározni.

A bőrmintákban kimutatott baktériumoknak alig több mint a fele tartozott a korábban is gyakorinak tartott fajok – Propionibacteria, Corynebacteria, Staphylococcus és Streptococcus – közé. A talált fajok 8 százaléka korábban ismeretlen volt a tudomány számára, amint az a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat online kiadásában közzétett tanulmányból kiderül.

Különböző „baktériumruhát” hordunk

Az összes baktériumfaj majdnem háromnegyede egyedileg jellemző volt az adott önkéntesekre, ami arra utal, hogy az egyének bőre bakteriális szempontból nagy mértékben eltérő.

„A bőr rendkívül összetett ökoszisztéma, amelyre azonnal hat a környezetünk” – mondta Blaser. – „Amikor megváltoztatjuk a szappanunkat vagy a samponunkat, esetleg a mosószerünket, illetve amikor eldöntjük, pamut- vagy gyapjúinget veszünk föl, akkor e tényezők mind hatással vannak a bőrflóránkra.”

Blaser megjegyezte, hogy a kutatás célja nem csupán a legintimebb mikroszkopikus kísérőink számbavétele volt. A szakemberek tudni szeretnék, vajon egyes bőrmikrobák kapcsolatban állnak-e az olyan krónikus gyulladásos betegségekkel, amilyen a pikkelysömör vagy az ekcéma. Ezek a kórképek talán bőrünk „baktériumruhájának” hibás működése miatt alakulnak ki.

„Sok bőrbetegségre tekintünk úgy, mintha azt valamilyen fertőző ágens okozná” – mondja David A. Relman, a Stanford Egyetem mikrobiológusa – „pedig esetleg nincs olyan fertőző ágensünk, amit okolhatnánk kialakulásukért”.

Egy másik kutató szerint az emberek manapság túl sokat zuhanyoznak és túl sok vegyi anyagot használnak, amivel gyengítik a bőr mikroflórájának védő hatását. Szerinte a régi rómaiak bőrápolási technikája volt a legegészségesebb: olívaolajat kentek a bőrükre, majd letörölték.