Operaház - javításra szorul a színpadgépezet
A walkür vasárnapi előadásán a színpadgépezet hibája miatt a sziklabércen játszódó harmadik felvonást a második díszletében, Siegmund és Hunding párbajának helyszínén voltak kénytelenek eljátszani a művészek a Magyar Állami Operaházban.
A walkür vasárnapi előadásán a színpadgépezet hibája miatt a sziklabércen játszódó harmadik felvonást a második díszletében, Siegmund és Hunding párbajának helyszínén voltak kénytelenek eljátszani a művészek a Magyar Állami Operaházban.
Vass Lajos miniszteri biztos ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére hétfőn elmondta, hogy a gépeket sajnos rendszeresen javítani kell, ez folyamatosan megtörténik, de nyilván a teljes csere lesz a megoldás. Hogy erre mikor kerülhet sor, arról később ad részletes tájékoztatást - jelezte.
A Magyar Királyi Operaház a megnyitáskor, 1884-ben Európa legmodernebb operaháza volt. Podmaniczky Frigyes, a későbbi intendáns vezette építőbizottság határozata szerint csak magyar művészek, mesterek és cégek működhettek közre az építkezésben.
Kivételt csak a nagy nézőtéri bronzcsillár és a bécsi Asphaleia társaság által készített színpadi gépezet esetében tettek. Ez utóbbi szabadalmát Ybl az 1881-ben a Ringtheaterben pusztító, több mint négyszáz halálos áldozatot követelő tűzvész után vásárolta meg és alkalmazta elsőként a világon.
Záporszerkezet, vasfüggöny, hidraulikusan működtetett körhorizont, kulisszák helyett felülről mozgatott díszletelemek alkalmazásával a ház korának legmodernebb technikai berendezése volt. 1976-ban a színpadgépezet egyik hengere megrepedt, a hidraulikát le kellett állítani. Átmenetileg álló díszleteket használtak, majd 1980 júniusában megkezdődött az épület külső-belső felújítása.
A rekonstrukció során elsősorban a színpadgépezet újult meg: az új elektromechanikus szerkezetet egy drezdai cég szállította. Már a felújítás idején többen kétségbe vonták, vajon helyes döntés-e egy, a kor követelményeinek szintje alatt lévő gépezetet beépíteni.
A megújult Operaház 1984. szeptember 27-én, a 100 éves évfordulón nyílt meg ismét, fennállásának 125. évfordulóját 2009-ben ünnepli.
A Magyar Királyi Operaház a megnyitáskor, 1884-ben Európa legmodernebb operaháza volt. Podmaniczky Frigyes, a későbbi intendáns vezette építőbizottság határozata szerint csak magyar művészek, mesterek és cégek működhettek közre az építkezésben.
Kivételt csak a nagy nézőtéri bronzcsillár és a bécsi Asphaleia társaság által készített színpadi gépezet esetében tettek. Ez utóbbi szabadalmát Ybl az 1881-ben a Ringtheaterben pusztító, több mint négyszáz halálos áldozatot követelő tűzvész után vásárolta meg és alkalmazta elsőként a világon.
Záporszerkezet, vasfüggöny, hidraulikusan működtetett körhorizont, kulisszák helyett felülről mozgatott díszletelemek alkalmazásával a ház korának legmodernebb technikai berendezése volt. 1976-ban a színpadgépezet egyik hengere megrepedt, a hidraulikát le kellett állítani. Átmenetileg álló díszleteket használtak, majd 1980 júniusában megkezdődött az épület külső-belső felújítása.
A rekonstrukció során elsősorban a színpadgépezet újult meg: az új elektromechanikus szerkezetet egy drezdai cég szállította. Már a felújítás idején többen kétségbe vonták, vajon helyes döntés-e egy, a kor követelményeinek szintje alatt lévő gépezetet beépíteni.
A megújult Operaház 1984. szeptember 27-én, a 100 éves évfordulón nyílt meg ismét, fennállásának 125. évfordulóját 2009-ben ünnepli.
Forrás: kultura.hu