A lábnyomokat New Brunswick tartományban a Fundy-öböl szikláin Howard Falcon-Lang, a Londoni Egyetem docense vette észre, aki Mike Bentonnal, a Bristoli Egyetem professzorával és kanadai kutatókkal közösen ismertette a felfedezést a Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóiratban.

A tudósok régóta feltételezik, hogy a hüllők hagyták el elsőként a tengert, s rendezkedtek be a szárazföldi létre. A hüllőknek a kétéltűekkel ellentétben ugyanis a szaporodáshoz nem kell vissza-visszatérniük a vízhez. Az új felfedezés alátámasztja ezt az elméletet: a sziklák, amelyeken felfedezték a lábnyomokat, azt mutatják, hogy a hüllők a tengertől több száz kilométerre, a folyóvölgy száraz síkságain éltek - olvasható a ScienceDaily (http://www.sciencedaily.com) hírei között.

"A lábnyomok a karbon időszakból származnak, amikor csupán egyetlen kontinens, a Pangea létezett. Az első életformák a tengerparti mocsárvidéket népesítették be. Ezt a területet esőerdők borították, amelyek hatalmas páfrányoknak és óriási rovaroknak szolgáltak otthonául. Amikor a hüllők elhagyták a tengert, tettükkel kitolták az állatvilág életterét, hiszen a kontinens +száraz+ belsejét hódították meg" - magyarázta Mike Benton professzor.

Ugyanez a kutatócsoport találta meg 2007-ben New Brunswickban a legrégebbi ismert hüllőlábnyomokat. A most felfedezett lábnyomok a három évvel ezelőtt megtaláltakkal azonos korúak, vagy valamivel idősebbek.

Howard Falcon-Lang szerint a Fundy-öböl a fosszíliavadászok valóságos paradicsoma.
"A tengeri sziklák igen gyorsan erodálódnak, s valahányszor egy kődarab leválik, nagyon izgalmas őslénytani maradványok kerülnek napvilágra. Sohasem tudjuk, hogy a következő percben mire bukkanhatunk" - magyarázta Howard Falcon-Lang.