A gyakorlat felöleli a hadászati atomütőerő mindhárom komponensét: a szárazföldi, a légi és a tengeri erőket.
Megfigyelők összefüggést látnak a hadgyakorlat és az orosz követelésekről Genfben január 9-10. között tartandó orosz-amerikai tárgyalás között. Úgy vélik, Oroszország erődemonstrációval is jelezni akarja, hogy nem enged biztonsági követeléseiből, nevezetesen abból, hogy visszavonják a NATO orosz határok mentén telepített haderejét. (Követeléseinek teljes listáját lásd: https://bekekor.wordpress.com/2021/12/17/oroszorszag-a-kelet-europaba-telepitett-nato-csapatok-es-fegyverzetek-kivonasara-szolitotta-fel-a-nyugati-szovetseget/.) Az Egyesült Államok jelezte, hogy nem tartja „kiinduló tárgyalási alapnak” az orosz követeléseket, s nem hajlandó írásba adni, hogy Ukrajnát és Grúziát nem fogják bevonni a NATO-ba, és nem is fegyverzik fel. Moszkva még december közepén jelezte, hogy ha tárgyalással nem sikerül eredményre jutni, az Oroszországot fenyegető amerikai lépésekhez hasonló technikai és katonai fenyegető ellenlépéseket fog tenni.
A stratégiai atomerők gyakorlatáról szóló hírt hivatalosan nem erősítették meg – írta a TASZSZ. Ebből megfigyelők arra következtetnek, hogy megtartása a genfi tárgyalás eredményétől is függhet.
A TASZSZ emlékeztet arra, hogy a korábbi hasonló orosz hadgyakorlatokon interkontinentális ballisztikus rakétát indítottak az északi flotta felszín alatti rakétahordozójáról a Kamcsatka-félszigeti Kura kísérleti telepre, a Csendes-óceáni flotta atom tengeralattjárójáról pedig az Oroszország északi részén fekvő csizsai gyakorlóteret vették célba.
A tervezett hadgyakorlaton kiképző kilövéseket is végrehajtanak interkontinentális ballisztikus rakétákkal, és cirkálórakétákat indítanak nagy hatósugarú repülőgépekről.
